9 éves hisztis, dráma királynő. Szükséges lenne még egy kis gyakorlás neki matekból. Nem várok sokat, max legalább egy kis szorzótábla ismétlést kb 20 perc naponta, vagy pár matek példa megoldást. Tudom hogy évvége van, de ez sajnos kellene?

[link]

Egy ilyesmi segédeszköz jól jön! El lehet otthon is készíteni kartonból,együtt!

A műveletek fehér kis lapokra vannak írva külön (pl 3x5,8x7 stb). Húz egyet, és a megoldásra helyezi a piros pöttyöt. Játékos és hatékony!

Nálunk másodikban volt téma a szorzótábla. Akkor ezek szerint akkor nem tanulta meg jól.

Akkor a tanár 1 hibára egyest adott. A családom úgy gyakoroltatta jól be velem, hogy pl jöttünk mentünk és amikor bárkinek eszébe jutott akkor megkérdezte tőlem: 5x4?

És így nem felette ültem hanem viccesen kikérdeztek, meg mást is csináltam így nem volt unalmas. Pár nap alatt 2-3 fős család elég sokat tud kérdezni a gyerek meg tanulni.

Engem a nagyi nevelt. Nagyon sokáig tanult velem. Emlékeim szerint nem problémáztam mentem amikor hívott és megcsináltuk, magamtól csináltam de ha kellett segített.

Nálunk rendszer volt. Reggel kelés, készülődés suliba. Amikor megérkeztem akkor át kellett öltözni, utána pihi egy két óra és utána kellett tanulni. Este 8-kor alvás.

Egy gyereknek kell a rendszeresség. Persze rugalmasság is de érted a lényeget.

Az nem mellékes hogy a suliban milyenek a tanárok, ettől is függ hogy otthon mennyit kell tanulni. Baromira nem értek egyet a sulis rendszerrel de sajnos ez ellen nem lehet mit tenni. A jó megoldás az hogy megtanítod tanulni, mert a tanárok nem fogják.

Ilyenkor kis kamasz csak jól kell tudni kezelni. Bevonni mindenben kiskortól kezdve. Házimunka, házi feladat, önálló elpakolas. Tehát önállóságra nevelni. Ha ez így van akkor altalab azért kevesebb a gikszer. Ha nem így tetted akkor sem késő korrigálni, csak kitartanak kell lenni. Én a helyedben felkérésnék egy szakembert hogy hogyan csináljam.

Jó ötleteket tudnék írni amik beváltak tapasztalataim szerint de nem mindegy milyen a gyerek természete sem. Illetve pár szülő ott rontja el hogy már első alkalmas próbálkozásnál vár eredményt csak ez nem így működik.

9 evesen ha korán érő akkor már kiskamasz is azért ez is nehezít.

Amúgy igaza van annak is aki a játékos tanulást mondja. Észre sem veszi a gyerek és tanul.

Valaki írta a kártyákat. Mire a gyerek megcsinálja kiszínezi, esetleg rajzol rá és ráírja hogy 10x8=80 addigra be is vésődött az agyába.

És lesz ez még rosszabb is.

A gyermekpszichológusok viszont egybehangzóan azt mondják, hogy a szülő ne tanuljon a gyerekkel.

Igen, vannak olyan kedves emberek, akik állítják, hogy ezt a szülő rontotta el, mert nem tanította felelősségre stb, stb.

Mondjuk én odaadnám neki a fiamat pár hétre, aztán tanítsa felelősségtudatra. Egyszerűen vannak olyan gyerekek, akiknek ilyen a személyiségük, és kész. Csak reménykedhetünk, hogy kinövi.

Vekerdyt szokták emlegetni a témával kapcsolatban, de azért én vele sem értek egyet maradéktalanul. Ő azt állítja, hogy akár hagyjuk megbukni is a gyereket, majd abból tanul, és legközelebb jobban igyekszik. Azért azt megnézném, hogy melyik gyerek igyekszik egész nyáron tanulni, hogy átmenjen augusztusban. Ha 9,5 hónapig nem csinált semmit az iskolában, nyáron mégis mitől lenne otthon egyedül motivációja? Azért ezt elmagyarázhatná nekem, bár szegény már meghalt.

Szóval valahogy a kettő között kéne. Ha látod, hogy bukásra áll, akkor fogadj magántanárt. Vagy nem tudom, nekem is adhatna valaki tanácsot, mert az én fiammal is iszonyat balhék vannak, ha szóba kerül a tanulás, és én is inkább hagyom a fenébe. Nekem is bosszantó, mert tudom, hogy több van benne. És látom, hogy az iskolában nem végzik rendesen a dolgukat a tanárok. De én dolgozzam este helyettük, amikor már a gyerek és én is fáradtak vagyunk? Tényleg nem jó a rendszer.

Jelenleg mi a túlélésre játszunk. 7.-ben hármas tanuló. Az összes családtagom cs.eszeget, hogy hát mi lesz így a gyerekből, miért nem motiválom jobban, miért nem segítem jobban. Akkor valaki mutassa már meg, hogy hogyan kell.

Próbáltam már mindent. Hogy tanulunk együtt, hogy megbüntetem, ha rossz jegyet kap, hogy megjutalmazom, ha jó jegyet kap. Elmentünk a technikumba, ahová jelentkezni szeretne, nagyon tetszett is neki.

Ennek ellenére egyszerűen nem éri meg neki minden délután tanulni egy ötösért.

Amúgy a lányom meg gimiben kitűnő tanuló, szóval tényleg nem gondolom, hogy nevelés kérdése.

A tanulásra, pl. vers, környezet, van egy segítségem. Én telóval, diktafonnal felveszem. A verset versszakonként lassan rámondom. Aztán bekapcsolom ismétlésre neki. Bemegy a szobába és ott hallgatja, aztán kijön, úgy hogy megtanult 1 versszakot. Utána beállítom neki a következő versszakot....

Áldom az eszem, h ezt kitaláltam, mert a nagyobbiknál még én is mondogattam vele/neki, de nagyon utáltam! Inkább felküldtem a mamához, h tanítsa meg neki ő, mert úgy éreztem begolyózok. A 3-os, 4-es környezetet kívülről fújom még most is, sztem... :-)

És akkor ha ez beválik, addig tudsz házimunkázni.

persze hogy hisztis már szegény, május van, fáradt, hosszú hónapok óta szívatod és üldözöd ezekkel a baromságokkal, megy az üvöltés meg a büntetgetés, hogy de neki muszáj bemagolnia az összes felesleges barom szrságot, mit vársz tőle, mégis?

egy dologért volt jó az a megfázós-karanténolós hülyeség, a kicsi rokonokat nem engedték szerencsére iskolába járni ugye, így a 2-3 harmadik osztályokat tulajdonképpen magántanulóként tolták le... családilag megoldottuk, ki tanít geometriát, ki nyelveket, agyba-főbe olvasták az összes kedvenc könyvsorozatukat, főztek, játszottak, meglepő módon mindkettő tud szorozni például, mert hülye táblázatok helyett minecraftoztunk és írtam nekik a horgolás- és mandalamintákat amin számolni tanultak.

én se akkor tanultam meg szorozni, amikor apám vöröslő fejjel üvöltötte, hogy mért vagyok ilyen degenerált barom, hogy nem tudom megmondani derült égből villámcsapásként, hogy mennyi hétszer hat. máig csak hatszor hétként ugrik be amúgy, tehát sokat biztos nem használt a dolog, cserébe apámmal azóta is szr a viszonyom. döntsd e mi a fontos neked.