Szülői értekezleteken mennyire gyakori, hogy van egy irányításmániás szülő aki nagyon idegesítő mikor megmondja magáét?

Nálunk egyik gyerekemnél sem volt ilyen. Pedig lehet, hogy néha nem ártott volna megmondani némelyik pedagógusnak.

Inkább az volt a tapasztalatom, hogy bár sokan elégedetlenkedtek, szólni soha nem mertek, mert féltek, hogy a gyerek issza meg a levét.

Én egyetlen egyszer szóltam, senki nem állt mellém, sőt a többi szülő hurrogott le. Utána már csöndben voltam, pedig egyébként tudtam, hogy szinte minden szülő elégedetlen volt.

Elsőben történt. Szeptember 1. hetében közölte a tanítónő, hogy minden este sír, hogy ezt az osztályt kell tanítani. 2. félévben meg kijelentette, hogy nem tudnak írni-olvasni a gyerekek, mert a szülők nem gyakorolnak otthon eleget a gyerekekkel. Én erre már nem bírtam magammal, és mondtam, hogy nem hinném, hogy ez a szülők dolga lenne, miután napi 8 órát a gyerek az iskolában tölt.

Erre egy nyalizós, unatkozó bezzeganya majdnem leharapta a fejem, hogy minek akartam én gyereket, ha arra is lusta vagyok, hogy otthon gyakoroljak vele olvasni. Ja, köszi. Egyébként az lett a vége, hogy elvittem ebből a suliból a gyereket. De egyébként máshol sem szóltak a szülők, leginkább lapítani szoktak.