Mennyire gyakori, hogy egy elsős nem együttműködő az órákon, firkál, szórakozik?
A gyerekemről van szó, nemsokára 7 éves lesz. Nagyon pörög mindig, az agya folyamatosan dolgozik, énekel, zizeg. Szereti a feladatokat, de állandóan azt a lábjegyzetet kapjuk a tanárnőtől, hogy nem dolgozik együtt az osztállyal, nem figyel, szórakoztatja magát. Ez látszik a feladatain is. Elnagyolja a vonalvezetéseket, siet.
Szakvizsgálata volt, magas iq-t állapítottak meg nála, de még várjuk a teljes eredményt, mert a komplett pszichológiai vélemény meg minden még nincs a kezünkben.
Kiváncsi lennék, hogy ez a viselkedés mennyire gyakori egy elsős osztályban, illetve meddig lehet türelemmel az iskola, meddig mondható az, hogy “hiszen nemrég még ovis volt..”?
Aki hasonló cipőben volt, mit javasol?
Öcsém októberi, és 7 évesen kezdett (tehát elsős korában a 8-at töltötte). Van ilyen. Iskolaérettség hiánya miatt tartották vissza, súlyos logopédiai problémája volt.
Nehéz kérdés, hogy a te gyerekednek jobb lett volna-e később menni, de most már mindegy.
Max. egy évet lehet halasztani, utána mindenképpen el kell kezdeni az iskolát, nem kezdheti 8 évesen.
Lehet adhd-s valóban, de az is lehet, hogy rossz a tanítónő.
Azt mondták igen, hogy súrolja a határát az adhd-nak.
Közben beszéltem az osztályfőnökkel és körvonalazódott az ügy. Valójában a három tanár közül az egyik az, aki folyton beírást csinál a füzetekbe és ez jellemző más gyerekeknél is. A másik két tanárnak több türelme van hozzájuk és ott jobban is dolgoznak - az enyém is.
Bármi is van a fejében most, a tanáron múlik, hogy ezzel türelemmel van-e vagy megszidja.
Otthon amikor gyakorol, csak akkor csinálja jól a vonal vezetéseket ha hagyva van, hogy közben felálljon, leüljön, megnézze a ceruzát, bármi..
Teljesen normális a gyereked, az iskola az abnormális, hogy olyan elvárásokat kényszerít 7 éves gyerekekre, ami teljesen idegen ettől a korosztálytól. Üljön csendben, hátratett kézzel, és mozdulatlanul figyeljen 45 percen át! Agyrém!
Én kivettem a fiamat magántanulónak az első osztályból, napi 2 órát foglalkoztunk az iskolával, a többiben játszott, játszóterezett, olyan löketet kapott, tiszta színötös volt végig, most végez az ELTE mdesterképzésén. Az iskolák nem a gyerekekre vannak szabva, ezt már Vekerdy is megmondta.
Hagyjuk már Vekerdyt. Egy elméleti szakember, nem is praktizált. Igen könnyű az íróasztal mögött elméleteket gyártani.
Divatos dolog agyon sajnálgatni a gyerekeket, hogy nekik milyen rossz. Közben meg máshol 12 éves lányokat már férjhez adnak, meg pár évszázada még a bányában dolgoztak napi 20 órát ennyi idős gyerekek. Olyan jó dolguk van, el sem tudják képzelni, közben meg mindenki őket sajnálgatja.
Iskolába járni kell, nem csak a tananyag miatt, de a szocializáció miatt is. Ráadásul elég kevés az olyan család, aki megteheti anyagilag, hogy otthon marad anyuka a gyerekkel, és még tanítani is tudja.
Nem az a baj, hogy iskolába kell járni, hanem az a baj, hogy ott mit csinálnak. Elsőben egyébként még nagyon sok a játékos óra, rajz, technika, ének, testnevelés a tanórák felét teszi ki. Ha jó a tanítónő a gyereknek elvileg bírnia kéne. Az más kérdés, hogy most már a gyerekek szinte fele iskolaéretlen, akkor el kéne gondolkodni, hogy nem a gyerekeket próbáljuk az iskolára szabni, hanem az iskolát a gyerekre. Hiszen a gyerekekért van elvileg. Gyakorlatilag meg nem.
A tanároknak meg legalább a fele teljesen alkalmatlan arra, amit csinál, ez is nagy baj.
Hogy valami értelmeset is mondjak, ne aggódj, majd belejön. A lányom is ilyen volt, aztán felsőre meg osztályelső lett.
17-es, ne hidd, hogy régen nem volt az iskolában bullying.
És nem állítom, hogy az iskola olyan ideális, de a közösségi együttműködést, a konfliktusok kezelését nem lehet otthon egyedül megtanulni.
Vannak helyzetek, amikor a felnőtteknek közbe kell lépni, az a baj, hogy sokszor a tanárok is tehetetlenek, vagy nem is akarnak foglalkozni vele, ha baj van. Ez nem azt jelenti, hogy otthon kell maradni és magadra zárni az ajtót. Szabad iskolaválasztás van, ha valahol annyira rosszul érzi magát a gyerek, akkor váltani kell. Mi is megtettük, mindkét gyerekemmel. De gyereknek gyerek a társa, nem tesz neki jót, ha nem jár közösségbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!