Általános iskola felső tagozaton a nyárra feladott kötelező olvasmányt, hogy dolgozzák fel a gyereketek iskolájában?

Hát nem tudom, én évtizedek távlatából is emlékszem a Pál utcai fiúk vagy az Egri csillagok, a Szent Péter esernyője vagy éppen A kőszívű ember fiai történetére.

Persze nem úgy, hogy most az elejétől a végéig folyamatosan el tudnám mondani a cselekmények minden szálát, de nagyjából emlékszem hogyan kezdődött, hogyan végződött, és miken ment keresztül a főhős. És ha kezembe venném bármelyik regényt, egy félóra alatt átlapoznám, és úgy képben lennék, hogy a gyerekemnek tudnék érdemben segíteni mondjuk egy olvasónapló megírásában.

Az én fiam még kisebb, így nekünk a közös élményeink az indiánregények, amelyeket én adtam a kezébe. És abból sokszor egy-egy párbeszédet vagy konfliktushelyzetet is fel tudok idézni. Inkább az fordul elő, hogy a mellékszereplőket keverem. Így jókat szoktunk beszélgetni a történetekről.

Szóval 8 hónap után ha ismét kézbe veszi a gyereked a regényt, rövid idő alatt fel kéne tudnia idézni a történet szálát, fontosabb történéseit, fordulópontjait.

A Pál utcai fiúkat most fogják venni. Én is későinek gondolom, mert eddig március környékén dolgozták föl a kötelezőket. Nálunk páros munkát adott ki a tanár: három témából lehet választani, és otthon elvégezni. Mi azt választottuk, hogy a helyszíneket kell meglátogatni, a két gyereket lefotózni, és ppt. :-) A másik fiú apukája rendi volt, átnézte, hová kell menni, és megyünk is nemsoká.

De, megjegyezném, nem szeretem, amikor a szülőket bevonják, mert sokan nem érnek rá, vagy nincs ezekre kapacitás...

De gondolom idő szűkében nem tudják rendesen feldolgozni..

Ez az élmény / nem élmény dolog teljes mértékben attól, függ, hogy az adott személyt érdekli-e, hogy abban a bizonyos könyvben mi történik. Ha nem érdekli, mert lesz@rja, hogy más gyerekek mit bohóckodnak a farakások közt, akkor fejre is állhatsz, max negatív élmény lesz neki az olvasás.

Én pl H.P.Lovecraft-tól szinte mindent olvastam, s szinte az egészért oda s vissza vagyok. De az álomvilág történeteivel ki lehet kergetni a világból. Pedig ugyanaz a szerző, ugyanaz a világ, ugyanaz a műfaj, csak kicsit más téma. A Zarándokút Kadathba-t kétszer akartam hagyni a francba, s csak azért olvastam végül el, hogy hátha jobb lesz, pedig csak egy hosszabb novella. Amúgy nem lett jobb.

A Légy jó mindhalálig főszereplője pl már 6.-ban is jobban irritált, mint a Való Világos IQ zsenik. Utóbbit valahogy mégse kényszerítik rá a diákokra...

Ha a filmeknél elfogadott hogy valaki a romantikust szereti, más a fantasy-t, a harmadik a háborúst, akkor a kötelezőknél legalább ezt miért nem tartják szem előtt?

Amúgy én a Kőszívű ember fiaiból már amikor tárgyaltuk órán, csak annyira emlékeztem, hogy ketten a befagyott folyón korcsolyáztak el a farkasok elől, s a végén az egyik alatt beszakadt a jég. Pedig elolvastam, s ahogy olvastam szépen írtam is a fejezetenkénti tartalmat. Miközben ovis korom első animéjének az alapsztoriját még most is tudom, pedig mikor láttam voltam vagy 4 éves, most meg 22. Látszik melyiket szerettem jobban, s melyik volt rám nagyobb hatással...

Általános iskola alsó tagozatában, nekünk el kellett olvasni egy könyvet (egy megadott időben) vagy a tanár választotta ki, vagy mi. Csak el kellett mondani a tartalmát, és kaptunk rá egy jegyet. 5. Osztályban a Pál Utcai Fiúk volt a kötelező nyáron. Nem írtunk dolgozatot, és nem kérdezte ki a tanár. Megnéztük a filmet év közben, és el kellett olvasni mégegyszer év közben. 6.ban az egri csillagok volt. 7.ben a Szent Péter Esernyője. Azt el kellett olvasni, meg hallgattuk hangoskönyvben, és fel is kellett olvasni az osztály előtt. Én sem értem hogy miért nyáron. Őszintén, én nem adnék fel kötelezőt semmikor sem. Felesleges időpazarlás. Már eleget tanulnak a diákok így is.

Kitartás a gyermekednek, és sok sikert neki! :)