Hogyan jussunk dűlőre a férjemmel a gyermekünk iskolakezdése kapcsán?

Ezekben magán iskolákban amit felsoroltál jók de ott inkább az adott ország nyelvtanát tanítják meg ,mivel az órák egy része az adott ország nyelvén folyna ,de te se tudod hogy most milyen nyelven tanuljon majd angolul,franciául vagy németül.és ezek az iskolák nagyon drágák havi szinten is.

Sokal jobb lehetősége van akik oda járnak de iszonyat sokba kerül mire elvégezné az általános iskolát +középiskolát egy ilyen helyen.

Inkább keres neki egy angol vagy német 2 tannyelvű állami sulit van belölük egy pár.

Én tuti nem húznám ezért a nadrágszíjat. Milyen élet már, hogy éveken át kuporgattok valami olyan miatt, ami nem is biztos, hogy olyan jó lesz? Aztán az egész hercehurca, hogy a magánsulitól valószínűleg messzebb laktok, minden nap hozni, vinni, rohanni. Honnan tudod, hogy mindenben hozza a suli a színvonalat? Egy ilyen suli nem engedheti meg, hogy ne legyenek boldogok a gyerekek és a szülők, így néha inkább engednek. Ez nem az USA, ahol a magániskolák a legkeményebbek. Utolsónak pedig megemlíteném, hogy abban a suliban mindenki tök gazdag lesz és a ti gyereketek lesz az osztály csórója, nem a magyar valóságban nő fel, hanem egy olyan világban, ahol mindenki síel, teniszezik, vitorlázik, új telefonja van, márkás cuccai, Balin nyaral, csak ő nem mehet sehova, mert meg Olaszország sem fér bele a suli miatt.

Ha nagyon ótvar a körzeti sulitok, akkor talán megéri, de előbb ki kéne próbálni.

Nem az iskola számít, hanem a tanító személye. A gyerek csak attól tud tanulni, akit szeret. És ezt megfizetni nem tudod.

menjetek nyílt napra és az alapján döntsetek.

Körzetes suliba jár a fiam. Nem ide indultunk, hanem más tannyelvű, külföldi fenntartású intézménybe. Máig nem tudom megmagyarázni, hogy miért itt kötöttünk ki. a kettő között lakunk félúton, szóval még a távolság sem számított.

Viszont kaptunk az élettől egy olyan tanítót, aki fiaként szerette/szereti. Sosem lehetek elég hálás azért, amit tőle kaptunk.

Szóval nem az iskola számít.

havi 300-ból mire egyetemre megy, háza, kocsija, biztos megtakarítása lehet a gyereknek.

Ha ennyit tudnék félrerakni (akár annak árán is, hogy nincs hetente étterem, évente külföldi nyaralás) egy pillanatig nem gondolkodnék.