Nehéz az iskolai elválás. Mit tudnék bevetni hogy ne legyen minden nap sírás?

5, manj, pucolj ablakot, ha segíteni nem tudsz és nem akarsz.

6 éves, hiába volt ovis, nem mindenki reagál egyformán a számára ismeretlen emberekre és környezetre. Nézz rá az oktatás kategóriára, egyetemre indulók paráznak. Akik 12-13 évvel idősebbek ennél a gyereknél.

7!

Nyuszika, majd én beosztom az időmet, te oszd be a magadét, jó?

Nem értem hogy egy gyerek, aki 3 évig óvodás volt és ugyanúgy az anyja nélkül volt egész nap az oviban, miért sir ugyanettől az iskolában, hiszen azt írja, jó kedvvel jön haza, ergo semmi probléma nincs magával az iskolával.

Nálunk másfajta probléma volt, nem elválásnál, hanem inkább napközben a beilleszkedéssel.

Én, hogy napközben is "vele legyek" (igazából abszolút kompenzálásképpen) lunch note-okat készítettem. Elsőben csak nagyon egyszerű kis szövegeket, mint pl szeretlek, jó hogy vagy, hamarosan találkozunk, délután fagyizunk, ügyes leszel, stb... Nyilván nem a gyerek olvasta el (azon kevesek közé tartozott, aki úgy ment suliba, hogy egyáltalán nem tudott olvasni), hanem vitte a tanítónénihez, aki felolvasta neki.

Imádta a gyerek is, a tanítónéni is. Ráadásul ez a napi kb fél perc közöttük is szorosabbá tette a kapcsolatot.

Most már negyedikes. Minden nap kapja az uzsis dobozába a kis kártyát. 2. év vége óta ugyan egyedül olvassa, de még most is elkéri néha a tanítónéni megnézni, mit írtam. Már vannak hosszabb (de így is max 2-3 rövid mondat) üzenetek, adott napra, vagy előző rossz napra, felmérőre való utalások, vicces mondások, stb.

Nem mondom, hogy ettől majd nem fog sírni reggel, mert DE. De minél több ilyen kis kapaszkodót adsz, annál hamarabb biztonságba fogja magát bent érezni a suliban. És egyszercsak azt veszed észre, hogy puszit is elfelejt adni, úgy rohan be a barátokhoz.

Ez csak hiszti, nem kell komolyan venni. Munkatársnőm lánya is levágta ezt elsőben minden reggel. Ez az anyjának szóló műsor volt, semmi több. Amint munkatársnőm távozott, a gyerek hisztijének is vége lett. Tartott vagy két hétig, aztán vége lett az egésznek.

A lányod neked műsorozik, ha nem figyelsz rá, akkor abbahagyja. De minél jobban könyörögsz, minél több mindent ígérgetsz neki, ez annál tovább fog tartani. Nem buta gyerek ezek szerint, mert pontosan tudja, mivel tud rád hatni. Te meg adod alá a lovat, így ő nyeregben érzi magát. Légy határozott, öleld meg, adj neki két puszit és minél előbb köszönj el tőle reggelente. Szerintem pár nap, maximum egy hét és rá fog jönni, hogy a sírás, a hiszti nem működik.