Újra íratnátok az olvasónaplót amit a gyerek saját maga választhatott de a tanárnő szerint nem is igazi könyv?

Ha szakácskönyvből írta volna, akkor is védenétek?

Ezt az egyest amúgy nem a gyerek kapta, hanem te. Figyelmeztetés, hogy jobban nézd meg, mivel tölti az időt a gyereked. (Nem mondom, hogy ez helyes megoldás a pedagógustól, meg kellene engednie, hogy ha újraírja és jó, akkor kaphasson ötöst.)

Miért kéne anyukának minden házit egyesével ellenőriznie...? A házit a tanár adja fel a gyereknek!!, nem a szülőnek, szóval nehogy már anyuka legyen hibásnak kihozva. Lehet mondjuk neki is dolgoznia kell ebben a nehéz helyzetben, hogy legyen bevétel és nem ér rá minden házit lecsekkolni, amit a tanár kitalál. 🤷🏻‍♀️

Amúgy láthatóan némelyek még mindig nem értik, hogy itt a tanár a ludas, ő nem volt képes pontosan behatárolni, hogy mégis miből lehet választani, majd most meg még neki áll feljebb, hogy szerencsétlen nem jól csinálta meg. A szabadon választható könyv fogalmába továbbra is beletartozik az, hogy a gyermek egy általa - ugyebár szabadon - választott könyv alapján mutat be az olvasónaplójában egy számára kedves/szeretett játékot.

Nevetséges, hogy ezekután még a tanár tesz szigorításokat, hogy csak 3-mast kaphat, jobbat nem, holott ő volt képtelen egy egyszerű feladatot normálisan megfogalmazni, cserébe inkább a gyerekét szivatja, aki jelzem elsőre is pontosan azt csinálta, amit kértek tőle! Ez bizony igazságtalanság a gyerekkel szemben. Személy szerint én biztos nem lennék birka, hogy ezt szó nélkül hagyjam, de hát kinek mi...

Most komolyan. Ha így szólna a kérdés, akkor is kardoskodnátok, hogy szabadon választható volt a könyv?

"Fiam Stahl Judit Egytálételek című könyvéről írt, amire egyest kapott mert ez nem igazi könyv. Ha újat ír akkor lehet érte maximum 3ast kapnia. De jobbat nem mivel elsőre nem jól csinálta meg a feladatott."

Nem arról van szó, hogy a tanár szerint a Bambi könyv, a Harry Potter viszont nem. Hanem arról, hogy ez annyira könyv, mint egy ikeás konyhabútor összeszerelési útmutatója.

Megbeszélném a gyerekkel a tanár feltételeit, és rábíznám, hogy újra írja-e. Elmondanám neki, hogy én nem haragszom az egyesért, hiszen nem azért kapta, mert nem dolgozott. (Ha nem akarja lerontani a jegyeit, akkor írja újra, de ne azért, mert én rákényszerítem.)

Ami az én véleményemet illeti, nagyon nem mindegy, mennyi idős az a gyerek. Pedagógusként mondom, hogy nem volt igaza a tanárnak! Igen, a szülő tudhatná, hogy ez nem egy olyan hagyományos könyv, amilyenre a tanár gondolhat(nem ismerem, azt, amiről írt, tehát nem tudom, milyen műfajú könyv volt), de a feladatot nem a szülő kapja, hanem a gyerek. Ennek megfelelően, úgy kell kiadni a feladatot, hogy azt a gyerek is értse, ne csak a szülő. A szülői hozzáállás nagyon változó. Szép is lenne, ha mindig plusz hátrányt pakolnánk azokra a gyerekekre, akikkel mondjuk egyáltalán nem foglalkozik a szülő.(Nem rád gondolok, kérdező, hanem az eljárásra. A feladatutasítás a gyereknek szól, és pont.) Adja ki a gyerek korának megfelelően. Persze előfordulhat ilyen tévedés, de akkor tanuljon belőle ő, ne a gyereket büntesse. Az meg, hogy hármasról indul...Vicc. Ez a érettségin, meg a pótvizsgákon elfogadható, normális, de nem egy ilyen helyzetben!

Elárulod, mennyi idős? Mert, ha mondjuk 18, akkor azért sejthette volna😀