Tanácsoltál már valaha is szabályszegést a gyerekednek?

Tanár vagyok. Soha nem kérem, hogy kötetet hozzanak be. Aki tud, hozzon/hozhat. Én is kiakadtam, amikor az alsós gyerekemnek sürgősen be kellett szerezni egy Tündér Lala kötetet. Év elején ezt nem hirdették ki a szülőknek, mint kötelező olvasmányt, a tanítónő mondta a gyerekeknek, de tilos volt felírni, azért, hogy saját felelősségükre megjegyezzék és fejlődjön a felelősségtudatuk.(Ez így ment a házi feladatokkal is, nem volt szabad felírni, hogy megjegyezze?! Kifejezetten biztattam, hogy titokban írja fel!) Így kb. egy héttel előbb derült ki, a szülők kétségbeesett körüzeneteket küldtek egymásnak, az osztályból kb. hat gyereknek sikerült megvennie, másik négy-hat kikölcsönözte az utolsó darabokat az iskolai és a kerületi könyvtárból, az osztály maradék fele meg járta az antikváriumokat, valaki kinyomtatta, stb. Én egy ilyen körüzenetben felvetettem, hogy nem vagyok hajlandó kinyomtatni, mivel a tintapatron többe kerülne, mint újonnan megvenni a kötetet, és érdeklődtem, hogy a kérdéses napokon tabletre letöltve beviheti-e a gyerek. A tanítónő gúnyos-sértődött hangnemben lecs.szett. Végül lett a gyereknek könyve, mert az egyik nagymama megrendelte antikváriumból, és végül utolsó napon megérkezett, de meg kell hogy mondjam, nem örültem neki, mert ezt így igazságtalannak tartottam. (A könyvet természetesen letöltve elolvastuk itthon, de az, hogy órán minden gyereknél legyen kötet, ráadásul egy olyan, ami beszerezhetetlen, és ki sem volt rendesen, időben hirdetve, ez számomra érthetetlen.)