Anyukák, miért adjátok be egész napra napközibe a nagyobb gyermek (ek) et, ha még otthon vagytok a kicsivel?
Természetesen nem az újszülött/gyermekágyas időszakra gondolok, hanem amikor mondjuk 1-2 éves kicsivel vagytok otthon, és van egy ovis vagy első osztályos nagy. Az iskolában sem figyelmet, sem szeretetet nem kapnak eleget, a menzai étel moslék, és egész nap csak a sivár tanterem jut nekik.
Mégis a legtöbb GYES-es, GYED-es, főállású anya stb. a legeslegutolsó percig húzza, hogy érte menjen a nagyobbnak, akár ügyeleti időn túl is. (Aki dolgozik, az nyilván akkor ér oda érte, ha vége a munkaidőnek...)
Nem rossz érzés Nektek, hogy a gyereketek rossz körülmények közt, idegen kezek alatt nő fel, és kimaradtok az ezernyi aranyos gyerek-dolgából? Este 6-ra, mire hazaér, már csak vacsora, fürdés, fekvés, jóformán nem is vagytok együtt.
Ezt én sem tudnám megcsinálni,bár csak 1 kisfiam van.
Gondolom kényelmesebb így anyukának és meggyőzte magát arról hogy ez így nem is rossz,mert hát ugye mások is így csinálják...
Az én kisfiam bölcsődés,dolgozok de megoldom úgy hogy még csak ott se kelljen aludnia,minél több időt töltsünk együtt.
Hát ez elég általánosítás, de mindegy.
Nálunk a nagy ovis, a kicsi miatt nem vettem ki, de úgy gondoltam, hogy majd megyek érte hamar, hogy együtt legyünk. Először délben akartam elhozni, de hiszti volt, hogy ott akar aludni (mindig kéz a kézben alszanak egy kislánnyal:D), így maradhatott. Alvás után mentem érte, akkor azért hisztizett, hogy uzsonnázni szeretne, várjak kint.
Most már uzsonna után megyek érte, de most az a baja, hogy a többiek kimehetnek az udvarra, és ő is szeretne velük menni, menjek később. Nyilván az ovis barátok sokkal jobb társaság, mint az anyja meg egy 3 hónapos.
Szerintetek mégis mit kellene csinálnom? Mások véleménye miatt erőszakoljam rá a gyerekre az én akaratomat? Inkább társként is kezelem a gyerekemet és számításba veszem a véleményét és az igényét, sokkal gördülékenyebb így a kapcsolatunk.
Ettől eltekintve nagyon hiányzik, és én szívesebben lennék vele, de tiszteletben tartom, hogy Ő mit szeretne.
Huh, sok elméleted nem helyes...
Mi kis faluban élünk, az oviban helyben főznek, és jó a kaja.
Az óvónénik is helybeliek, nagyon aranyosak.:)
Én 3-ra megyek érte, akkor nyit az ovi a délutáni alvás után.
Egész du. együtt játszunk, addigra mindennel elkészülök.
Ha délben hoznám el, akkor is hazajönne, és aludna, tehát nem lennénk együtt aktívan. Ráadásul a dolgaimmal sem végeznék úgy.
Nagy ház+kert , + dolgozok itthonról.
És a pici sem bírná jól totál fáradtan alvás előtt az oviba hurcolászást délben.
És a legfontosabb: imádja a lányom, szeret ott lenni.:))
Én meg úgy alakult hogy egyedül vagyok kénytelen nevelni a gyerekemet úgy hogy dolgozok látástól vakulásig kb. Az oviban is szinte mindig ő volt az utolsó és az első is (7.10-től 4.55ig) Az iskolában is napközis volt.
Ette a "moslékot" (szerinted) és ült a sivár tanteremben,
És nem rossz érzés e hogy idegen kezek alatt nő fel és kimaradok az aranyos gyerek-dolgából???
De. Rossz. De azért nem gondolom hogy annyira szörnyű lett volna neki az oviban amit imádott és a suliban.
Tudom hogy a kérdés arra irányult aki otthon van a kisebbel, de ki tudja lehet az is épp olyan megterhelő mint dolgozni járni (pláne aki otthon is dolgozik baba mellett).
Így én azt mondom ne ítélj hogy ne ítéltess.
Én is megkaptam pár "jóindulatú" szülőtől meg kedves napközis tanítóénitől hogy miért nem oldom meg hogy szegény gyerekért menjek, meg miért fontosabb a karrier...(??)
Úgyhogy bocsánat de azóta ugrok az ilyen kérdésekre. nem látsz bele a másik életébe miért úgy csinálja ahogy.
Nem veszélyezteti a gyerekét, nem a pusztába rakja ki étlen szomjan szóval nem hinném hogy ettől sanyarú lesz a sorsa mert 5kor megyek érte pl.
A kérdést nem kötözködésnek szántam - nem is mindenki vette annak. Nincs még gyermekem, és nem tudom, mit tennék, ha lenne. Ez egy egyszerű kérdés, mert kíváncsi vagyok, milyen érvek szólnak emellett, miért érzik szükségesnek a szülők nagy számban ezt így? Ja igen, és persze, hogy általánosítás, másként nem lehet semmit megkérdezni. Vagy általános dolgokat kérdezünk, vagy személyes ügyet, az egyik kérdést azzal lehet "lehülyézni", hogy általánosítás, a másikat azzal, hogy "mégis honnan tudná egy csapat idegen, ha te magad sem?".
Iskolai munka kapcsán (Budapest) szembesülök azzal napi szinten, hogy mennyire elhanyagoltak (érzelmileg) ezek a gyerekek. Amikor én jártam iskolába, az osztály fele volt napközis. Ma innét pl. egyetlen gyereket sem visznek el tanítás után. (És budai nyelv tagozatos "elit" általános iskola, tehát nem a mélyszegénység közepe.)
Az osztályban lévő anyukák kb. 75%-a otthon van - kisebb gyerekkel vagy csak úgy. 100%-uk hagyja benn a napközi legvégéig a gyereket, és kb. a negyedük a fél ötig tartó tanári ügyelet végére sem érkezik meg, hanem a kicsik a portán ülnek minden cuccukkal. Jobbára környékbeliek amúgy - gyalogosan is 5-10 percen belül elérhető távra laknak.
Egyszerűen csak sajnálom ezeket a gyerekeket. Most kezdik az iskolát, életük egy nehéz időszaka ez. Fásultak, szomorúak, amikor ott kell ülniük és várni a szülőket.
A szocializálódáshoz bőven elég a délelőtt. Azt különösen szomorúnak tartom, hogy valaki nem tud mit kezdeni egy hatévessel. Mikor ennyi idős voltam, 0-24 tudtam volna játszani anyukámmal, alig vártam, hogy elkészüljön a házimunka, vagy segítettem neki, vagy csak odaültem mellé játszani, és beszélgettünk közben.
"senkinek semmi köze ahhoz, hogy egy Édesanya meddig hagyja az óvodában/bölcsiben a gyermekét"
Aki szerint ez így van, az egyszerűen a kis piros X megnyomásával bezárja az ablakot, és nem mondja meg idegeneknek, amihez szerinte semmi közük. Aki meg akar, az válaszol. Senkit nem kínvallat a GYK, hogy de most aztán mondja meg. A "semmi közöd hozzá" választ a kérdések jó részére oda lehetne írni.
Nagyon általánosítasz,de mindegy.
Én a kicsivel otthon vagyok,5 hetes,a nagy 3,idén szeptemberben kezdte az ovit.Mikor kiderült,hogy terhes vagyok,de oviba akarom adni már kaptam a megjegyzéseket,hogy elég lenne egy év múlva.A lányom elég anyás,DE az óvodában minden nevelő/dadus nagyon kedves,a csoportban kevesen/15/vannak,a foglalkozások nagyon kielégítőek,reggeli után bent vannak,játszanak,mondókáznak,énekelnek,kimennek,ott is csoportjátékok vannak,aztán ebéd-alvás,majd uzsonna.Az óvónénikkel abszolút meg vagyok elégedve,nem trécselnek az udvaron,és addig akár a gyerek össze is törheti magát,hanem odakoncentrálnak rájuk.Külön megkértek minket,hogy a közös lét érdekében,és azért,hogy ne legyen szétcsúszás,fél 8-és fél 9 között vigyük be reggel a gyerekeket,nálunk ez fél kilenc,és fél 4-fél 5 között menjünk értük.A csoportunkban a legtöbb anyuka otthon van,a kis tesóval így ez megoldható.Szóval az én lányom fél kilencre megy és fél 4-ig van ott.Mondom,anyás,de szeret oviba járni,azt veszem észre rajta,hogy pont elég neki amennyit ott van,ebben az idő intervallumban élvezi,ha pl.az alvás után még hagynám 1,5 órát játszani ott,és nélkülem,akkor az már sok lenne-de így tényleg szeret járni,várja,hogy menjünk.
Jobb esetben a gyereknek az óvodában van a helye,persze normális keretek között.A délután meg a miénk,úgy megyek érte,hogy a kicsi lányom evett/tápszeres/,és akkor a babkocsiban alszik,akár 3 órát is.Ilyenkor elmegyünk sütizni,játszóra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!