Ér valamit a gyes? 28500ft az még is mire elég?

Ki beszél otthoni melóról? Pont azért kell kifizetni a bölcsit, hogy az anyuka visszamenjen dolgozni. Feltelezem van hova ha gyereket vállalt. Melyik része nem érthető az írásomnak?

Pont az infláció és a jelegi árak miatt kell visszamenni szépen dolgozni, mert még a magánbölcsit kifizetve IS sokkal több pénz lesz a kasszában, mint gyesen hánykolódva.

Mi az álomvilág ebben ?

Mondjuk ha ennyire nehéz a szövegértelmezés, már értem miért nincs meg a 300...

Tényleg, mi ilyen nehéz ebben ?

Hát, lehet nem a dobozgyárból kellene elmenni szülni. Persze kifogásokat keresni könnyebb, mint azt írni, hogy ja, igazam van.

És van közöm a való élethez, én is abban élek, köszi, elég sokat küzdöttem azért amit elértem, pedig nagyon messziről jövök. De mégsem álltam le gyereket szülni idő előtt.

Elismerem, hogy a munkaadók egy része nem a szent bibliaként kezeli a munka törvénykönyvét, de ne csináljunk már úgy, mintha ebben az országban 100%-os nyomor lenne, mert nem igaz.

Ha pedig tényleg annyira bizonytalan a sorsa, hogy nem kell sehova a munkaerőpiacon az otthoni MLM-munkákon kívül, akkor miért vállalt gyereket, és most miért sír a szája hogy kevés a gyed?

Ha meg az apa annyira jól keres, hogy megoldható legyen hogy anya nyugodtan van otthon 3 évig, akkor nem kell a gyed összeget szidni.

Van gyerekem, köszi. Tervezzük a bébit is mellé, csak ugye mi számolgatunk is előtte, nem 2 év múlva tartjuk a markunkat.

Azért szerintem nagyon nagy butaságra vall, hogy az itthoni gyest keveslő kismama, és a mindenét elveszítő, romok közül kimászó kismama között párhuzamot vonsz.. remélem csak fáradt vagy.

Tudom, hogy a való élet milyen, nekem aztán nem kell bemutatni. Nem csak a saját gyerekemet nevelem, hanem a nővéremét is, szülők nélkül maradt. Nem kell ez. Egyetemista koromban vágták őt hozzám az "élettel", albérletben. Én aztán a havi 12ezer csp-n kívül semmit nem kaptam, mégis egy ennyire pofoncsapó sokkos helyzetből is ki tudtam jönni. Nem csak anyagilag, hanem fizikailag és mentálisan is kivoltam, és villámcsapás gyorsasággal kellett alkalmasnak tűnnöm a gyámhatóság előtt, hogy nekem ítéljék a végleges elhelyezést, mert rajtam kívül senki nem maradt neki. Nem picsogtam, csináltam, pedig sem kapcsolat, sem gyerek nem volt a horizonton, sem megtakarításom. Dolgoztam, és a facebook-on kukáztam neki össze egy gyerekszobát. Azóta évek teltek el, és felépítettem az életünket.

Soha nem dobálom el ezt a történetet idegeneknek, de amikor valaki az élettel és annak a bonyodalmaival takarózik, meg azt hiszi tankönyvből fújom a magamét, akkor kicsit elgurul a gyógyszerem.

Szóval ha akkor és ott én ezt meg tudtam oldani fiatal huszonéves diák fejjel, akkor aki TERVEZI a gyereket, az is oldja meg, tökmindegy kit műtenek, vagy kinek hogy siklik ki a karrierje. Kifogások mindig lesznek, mindenkinek.

Pont akkor neked kéne megértőnek lenned, hogy van akinek jól esik akár itt beszélnie róla. Értem hogy bezzeg te,de őszintén magánügy hogy milyen nehéz életed volt és mindenki másképp éli meg, gratula hogy te ilyen erős voltál, de nem mindenki olyan erős mint te és ezért még nem kéne

kiosztanod. Ahogy rólad sem tudtuk ezt,úgy te sem tudod hogy a kérdezőnek milyen a helyzete. Nekem meg az egód bicskanyitogató...