Akik mélységesen ellenzik egyéves kor felett is a tehéntej adását, azok mit adnának egy olyan gyereknek, aki nem fogadja el a tápszert/tejitalt/tejpépet?

Örülök, hogy hasznát lehet venni a válaszoknak. :-)

Nos a D-vitamin szintet már bármely laborban egy sima vérvételből meg tudják mondani, fizetősen olyan 8000 forint körül van az ára, de TB-re is csinálják, ha indokolt és van beutaló. Ott meg van adva a referencia tartomány, hogy mi az ami elfogadható szint. Asszem olyan 70 és 250 nmol/L közötti a tartomány. 70 alatt alacsonynak mondható. Nekem nemrég nézték, és meg kell mondjam, télen végig napi 6000 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szedtem ami az hivatalos ajánlás 3000 (!) %-a és így sikerült 128 nmol/L-ert elérnem. Szóval elég nehéz ezt túladagolni.

Tekintve, hogy az emberek jó része irodában dolgozik, ahol nyáron sem éri nap, gyerekek is oviban, vagy lakásban vannak sokszor, így azt lehet mondani, hogy a nyáron napon töltött idő kevés az optimális szinthez.

D-vitaminból felnőttnek nem érdemes tehát napi 2000 NE-nél kevesebbet szednie, télen kb a 4000 NE ami a legoptimálisabb. Gyereknél egyes haladóbb szellemű források 13 testsúlykilogrammonként 1000 NE javasolnak.

A K-vitamin már nehezebb kérdés, mert nem igazán mérhető a szintje. Valóban a bélflóra előállítja, kérdés mekkora mennyiségben. Ez nagyban függ a bél és a bélflóra épségétől! Ezt viszont senki sem vizsgálja. Az általános hozzáállás szerint elegendő, amit a bélflóra termel, kérdés mire. Véralvadáshoz lehet, de nem tudjuk a csontok egészségéhez az adott emberben elég-e. Fontos megjegyezni, hogy a K-vitaminnak kétféle formája van K1 és K2, azaz fillokinon, ez a zömmel növényi eredetű (zöldségek), és menakinon, ez a jobban hasznosuló állati forma. Egyébként ez a sajtokban és az erjesztett szójában (TOFU) is előfordul, mivel ugye a bacik állítják elő. A szója sem túl egészséges nagy mennyiégben, így menakinonhoz viszonylag nehéz hozzájutni külső forrásból. Marad a fillokinon, meg a bélbacik. Ezért nagyon fontos a bélflóra karbantartása pro és prebiotikumokkal. Kiváló prebiotikum az inulin (csicsóka, cikória, hagyma, fokhagyma), probiotikumból pedig mivel feltételezzük, hogy a tejtermékek kiestek, marad a savanyított káposzta, de a legjobb a patikában kapható legalább 6-7 féle baci törzset tartalmazó kapszula, időnként kúraszerűen alkalmazva. (Tapasztalatom alapján egyébként a savanyított tejtermékek hiába probiotikusak, laktóztartalmuknál fogva a bélflórát végül mégis rossz irányba befolyásolják. A helytelen nyugati típusú sok szénhidrátos táplálkozás pedig még jobban tönkreteszi.) Nagyon fontos, hogy a gyerek néha egyen koszt. Nem vicc! Az is probiotikus. Az ember bélflórája alapvetően a környezetből épül fel. Nyilván a felvett táplálék befolyásolja a legjelentősebben, de az is a környezetből jön. Eleve mikor szülésnél a gyerek áthalad a szülőcsatornán, máris megkap egy halom tejsavbacit amit lenyel. Innen indul az egész. Aztán ez a flóra folyamatosan bővül az évek során. Nem véletlen van olyan időszak mikor mindent megrágnak.

Na de a lényeg, hogy ma már lehet pótolni a K-vitamint is, már több ilyen termék is van a piacon, én ezt ajánlom. Ez nem reklám, hanem ezt szedem és bevált.

[link]

K-vitamin túladagolására vonatkozóan annyit, hogy nem kell félni tőle, egészséges emberben gyakorlatilag nem fordult még soha elő. A szedéssel kapcsolatban viszont azok akik véralvadásgátlót szednek, mert trombózis hajlamosak mindenképpen konzultáljanak orvossal, mert hatással van a gyógyszerekre.

A Vigantolt nem ismertem, de megnéztem és úgy látom egy cseppben 500 NE van. Esetleg megkérdezném a dokit, hogy mit szól ha a fenti testsúlyra vonatkozó ajánlást figyelembe véve adagolnád. Nyáron esetleg elég lehet az egy csepp is.

Mivel a D-vitamin így megvan, ha K-t szeretnél van külön az is:

[link]

De manapság már újszülötteknek szoktak adni K-vitamint, innen is látszik, hogy lassan de halad az orvostudomány is az eleinte lehurrogott úton, így lehet a háziorvos azt is tud felírni, vagy adni ha kéred és hajlandó rá. Az adagolásról sajnos gyerekek esetében nem tudok érdemben nyilatkozni.

A napfényről annyit, hogy nem kell félni tőle. A melanoma paráról már több szaklap is elismeri, hogy tulajdonképpen nem napfény okozza. Ezt bizonyítja, hogy legtöbbször a napnak nem kitett részeken jelentkezik. pl. lábszár, törzs. Ha a nap miatt lenne, akkor zömmel az arcon, kezeken és a vállakon kéne jelentkezzen. De nem így van. Ami igaz, hogy a többszöri súlyos leégés káros, ez fokozhatja -nem a melanóma- hanem egyes hámeredetű elváltozások kockázatát pl. bazálsejtes karcinóma, amikről azt kell tudni, hogy igen ritkán okoznak komoly bajt, ugyanis hámeredetük miatt nem csak igen könnyen észrevehetőek és eltávolíthatóak, hanem nem tudnak áttétet képezni. Szóval nem a napot, hanem a leégést kell kerülni, a napfényhez való fokozatos szoktatással, illetve ha egyszerre sokat kell napon tartózkodni, fizikai fényvédők használatával. A megfelelő béta karotin bevitel is plusz 2-3 faktort jelent! Nyáron érdemes béta-karotint szedni és továbbra is folytatni a d-vitamin kiegészítést, mondjuk a télihez képest fele adagban, ha tudunk naponta 15 percet vagy hétvégente egy egy órát a napon tölteni.

Huhh, ez elég hosszú lett, bocsánat, ha sokat írtam! Remélem használható azért.