Zavarna-e ha gyermeked mamája olyan ételt adna nagy mennyiségben neki, ami még nincs bevezetve?

Mármint a nagymamája?

Megtiltanám neki.

Nem hagynám nála addig, míg önállóan nem tudja megtagadni, hogy a nagyi ilyesmivel etesse. Ennyi.

Nyilvánvalóan zavarna.

Mármint ugyan én nem követtem a hagyományos bevezetési táblázatokat, sorrendeket, várakozásokat egyes elemek között, mert BLW-ztünk, ugyanakkor rettentően zavart volna és felháborodtam volna, ha a nagymama előzetes egyeztetés nélkül ad valamit egy éppen kóstolgatást kezdő babának. Ha kifejezett kérésem ellenére is teszi, na akkor aztán főleg felrobbantam volna, akkor jó sokáig nem is bíztam volna rá utána a gyereket.

Ha csak simán "nem tudta", hogy én ezt nem szeretném, akkor a későbbi hasmenést, rosszullétet felhozva mondanám neki, hogy máskor legyen szíves előre megbeszélni velem, hogy mit adjon, adhat-e adott dolgot a babának, vagy sem. Ha nem lehet vele szót érteni, merthogy "ő úgyis jobban tudja, felnevelt már X gyereket, az ő idejében a 2 hónapos is pacalpörköltet evett és semmi bajuk nem lett tőle", akkor meg egyszerűen nem hagynám őket kettesben. Soha.

Mi az, hogy zavarna-e? :D

Az egészségéről van szó, nem arról, hogy zöld pólót adott a gyerekre, mikor utálom a zöldet...

Én viszonylag laza anyukának tartom magam, sosem voltam az a fajta anyatigris, aki izzad már csak attól, ha valaki a gyerekre néz. A szüleink, nagyszüleink is vitték sétálni babakocsival a picit 3-4 hetes korától, ő aludt a babakocsiban, mi aludtunk a férjemmel otthon. De csak olyan személyre bízzuk a mai napig, akivel kapcsolatban a bizalom 100%, és tudjuk, hogy tiszteletben tartják a kéréseinket.

Ilyen nagyszülő nem lehetne kettesben a gyerekemmel, 2 percet sem.

Anyósom megtette. A 3 hónapos gyerek szájába tömködte bele a pörköltet. Disznópörkölt kockáit egyben.

Úgy még nem ordítottam senkivel, ahogy akkor vele.

Holott 1 órára hagytam rá, csak az udvarig mentem, elmondtam ne adjon neki semmit, szóljon.

3-as kb leírta.

Nálunk anyám hasonló, vagy nehezen ért.. Anyós érdekes fel tudja fogni, neki külön mondani sem kellett, ő mindig előre mondja, vagy kérdezi, de hozzáteszi ha veletlen vesznek is valami baba kaja félét, hogy nem muszáj odaadni, ha akarjuk odaadjuk, ha nem, nem. Még apóst is visszafogja azonnal, mert ő tömné cukros mindenes babacuccokkal. (Mint anyám 😅)

A probléma hogy az én babàm tejfehérje allergiás, külön figyelek mindenre nála is, nálam is. Anyámnak külön el kell többször mondani, hogy a gyerek azt eszi, amiről velem előtte egyeztet, hogy tudjam emiatt, mi van benne… időnként ezt ismételni kell, hogy átmenjen.

Én nem vagyok túl laza anyuka, vállalom. Ha csak így alakult és nem beszeltetek előtte róla, nem csinálnék vitát. Ha viszont direkt szóltál előtte… na érted. :)

Egyébként ezért preferálom anyósomékat én is a “ki vigyázzon majd a gyerekre ha úgy van kérdésben… egyszer tudom meg, és nem lesz több ilyen, ha nem vagyok ott. Ennyi.

Attól függ mit és milyen helyzetben.

Most ha a 7 hónaposomnak zöldborsós bébiételt adna úgy hogy még nem kapott zöldborsót nem lennék mérges. Éhes volt a gyerek, ez volt kéznél, megetette.

Ha cukros babapiskótával etetné már morcosabb lennék, de nem akadnék ki, megkérném legközelebb ne csinálja.

Ha a kifejezett kérésem ellenére etetné meg ugyanezzel, akkor már igen dühös lennék. És akkor is ha mondjuk nyers tojással vagy mézes süteménnyel etetné, amit még egyértelműen nem ehet.