Hogy viszonyulnak a terhes barátnőmhöz?
Sziasztok. 28 éves nő vagyok és egy elég közeli barátnőm terhes lett. Nem tervezték, mert a barátjával nincsenek rendben a dolgok, dehat most nagyon belelkesült, jön és hozza az ultrahang képeket, mesél, vásárol már a babának stb. Ez idáig oké, örül annak, hogy terhes, de én ezt nem igazán tudom átérezni, ugyanis én (meg a férjem sem) nem akarok gyereket, nem különösebben tartom őket cukinak és édinek, idegesít a sírásuk stb. Barátnőm viszont tenyleg tök lelkes és én szívesen meghallgatom őt es örülök annak, hogy ő örül, de nem igazán tudom mit mondjak vagy reagáljak, mikor mutatja pl az ultrahang képet vagy hogy milyen ruhát vett a babának. Mosolygok persze, de a múltkor megkérdezte, hogy valami baj van-e vagy miért vagyok ilyen szótlan. A "vicc", hogy tudja hogy nem nagyon hatnak meg engem a babák, nem tudom átérezni az örömét, mert én totálisan pánikba esnél, ha védekezés ellenére is terhes maradnék és nem tartanám meg, de nyilván ilyenkor ezt mégsem mondhatom neki.
Szerintetek hogy kezeljem ezt a helyzetet? Nem akarom őt véletlenül sem megbántani, de mindennap ezt meséli és már nem tudok mit hozzáfűzni a témához..
Köszi előre is a segítséget.
Nem az a téma, hogy a kérdező miért nem akar gyereket. Nem akar és kész. Nincs hozzá közötök.
Egyébként, ha tényleg barátok vagytok, akkor csak elmondanád neki azokat, amiket itt leírtál és kész. Ha barát megérti, ha megsértődik, akkor nem kár érte.
Én nem tudom, hogy egyesek nem tudnak olvasni vagy szöveget értelmezni vagy mi a probléma, de nagyjából 5x leírtam, hogy szívesen meghallgatom én is, a vizsgálatok után is megkérdezem minden rendben van-e velük. Az elején nem zavart egyaltalan a dolog, de mindennap ugyanazt hallgatni már kicsit unalmas. Az, hogy másról sem tudunk beszélni, ráadásul én tényleg bármennyire is akarnám, nem tudom átérezni az örömét, mert én szimplán nem értem valaki hogy örülhet ilyen szinten egy gyereknek, hisz én magam összeomlanék, ha becsúszna, mivel hogy nem akarok. De ettől függetlenül is hónapok óta meghallgatom minden babával kapcsolatos dolgot, amit mesél, csak már nem tudok rá mit reagálni, mert engem egyáltalán nem hat meg ez a téma, főleg nem annyira, mint a barátnőmet. Értem én, hogy boldog, de nem gondolnám, hogy az teljesen normális hogy hónapok óta másról sem lehet beszélni vele, le se tolja hogy pl velünk mi van, bármit mesélnék neki, látszik hogy agyban nem ott jár, amint befejeztem egyből témát is vált a gyerekre.
Ha én türelmesen meghallgatom, akkor szerintem elvárható egy jó barátnőtől annyi, hogy cserébe ő is meghallgat és érdeklődik felőled is. De ezekszerint sokaknak érdekes felfogásúk van a barátság fogalmáról..
Teljesen lényegtelen itt azt hiszem, hogy gyerek vagy nem gyerek, te akarsz-e vagy sem, ő meg igen...
Nekem is van egy barátnőm. Állítólag akar gyereket, 3-at is. Látom, hogy kurwára nem való neki, hangot is ad, mennyire idegesítik, látom, ahogy az enyémekhez viszonyul, stb. Nem anyának való.
De nem ez a bajom vele.
Hanem hogy folyton kizárólag csak magáról, a saját dolgairól tud beszélni. De arról naphosszat. Sose hallgat meg, soha nem reagál semmire, csak nyomja a saját sztorijait, mintha fizetnének érte...
Ehhez meg asszem nem kell ősanyának lenni, hogy ez engem idegesítsen. Mert pont nem az a fajta vagyok, akinek a gyereken kívül nincs más témája. De egyszerűen nem bírom, mikor valaki azt gondolja, az ő élete egy kész valóságshow, ami mindenkit érdekel, és olyan, mint a tv, az információ csak kifelé jön...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!