Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Anyák!? Létezhet ilyen szülés...

Anyák!? Létezhet ilyen szülés utáni depresszió?

Figyelt kérdés

Jelenleg a barátnőmmel sajnos a kapcsolatunk azóta amióta teherbeesett nagyon megromlott.


"Bármit csinálok csak mindent elrontok" és ez nem így van.


A kisbabánk 9 hete megszületett de a terhesség 1. Hónap végétől katasztrófális állapotúnak mondható, csak azért vagyunk még együtt mert befogom a számat és inkább lehajtom a fejem.


Jelenleg viszont katasztrofális a helyzet otthon, apaként ha bármit szeretnék csinálni azt csak az ő felügyelete mellet tehetem, legyen egy pelenkázás vagy az esti fürdetés amiből annyira vehetem ki a részem hogy foghatom a baba egyik lábát, fejét (fürdetésnél) stb.


Ha kimerem nyitni a számat mert valami zavar akkor már jön a vitatkozás amit én nem akarok


Barátnőm viszont nem érzi magát jól a lakásban mert egyedul érzi magát itt és fogta a babát és vidékre vitte úgy hogy amikor este mentem haza munkából akkor becsomagolt és amire hazaértem addigra ő el is indult a babával és mivel kitépni nem fogom a gyereket a kezéből nem tettem de szóban figyelmeztettem hogy ezt nem teheti meg és ne menjen sehova mert ez kegyetlen dolog amit csinál.


Amióta terhes lett teljesen eltávolodtunk egymástól olyannyira hogy se egy puszi se egy ölelés se együttalvás sey szex azóta 1x sem volt, és ha ezt szóvá merem tenni akkor kezdődik a vita hogy minek akarok én ráerőltetni olyat amit nem érez hogy akarja magától, hozzáteszem terhesség elött olyan volt mint az álom számomra mert minden megvolt ami kellet.



Jelenleg vidéken tartózkodik a 9hetes fiammal és miután 3 napi sírás könyörgés után annyit kitudtam szedni belőlle hogy ő neki fejben valami nem stimmel és nem szeret itt lenni mert állandóan szóváteszem hogy egy köszönés egy ölelés egy puszi nincs , így ő neko idő kell hogy hátha vissza jön a szeretet felém ,mert jelenleg nem érzi úgy hogy szeret és hogy közelembe akarna lenni.


Az én hibám annyi hogy azt akartam hogy szeressen és ne egy idegen emberként keljen hazajönnöm ami már 11 hónapja folyik itthon.


Anyák!!? Az lenne a kérdésem felétek mert ez számomra kegyetlen érzés és 3 napja alig eszek alig alszok és a munkahelyen is csak "vagyok" hogy volt ilyen depresszió fajta valakinek akinek ennyiee kaotikusan kihatott volna vagy hallott ilyenről már hogy szó szerint hatalmas szerelemből terhesség után az apa egy nem kivánt személy lett az anya(31) szemébe?


Az apa(31) esetemben én szó szerint mindenről lemontott a család miatt és kezdetektől úgy alakítom a napirendemet hogy csak munka es utána rögtön haza fürdetésre(19:00ra)

Se kiruccanás ismerősökkel, se buli, csak család.


Terhesség 3. Trimeszter végéig én olyan szinten befogtam a számat hogy a terhesség ne idegeskedéssel menjen el hogy nyeltem és csak lestem a kivánságokat.


A 8. Hónaptól viszont elkezdtem vele megbeszélni hogy ez így nagyon nem normális és egyre jobban agresszívabban kezelte ezeket hogy ő nem érzi hogy közeledne.



Mit tehetek én aki a fiát és a párját szeretné?


Jelenleg ott tartunk hogy elvitte a fiamat (80km re) és időt kért hogy neki otthoni nyugalom kell mert itt egyedül érzi magát, nem akar a közelembe lenni és nem.érzi hogy szeretni tudna és reménykedik hogy újra érezni fogja de ehhez idő kell.


Én szó szerint bele rokkanok mert annyira szeretem a családom hogy bármit kér azt teljesítem még ezt is miközben szó szerint csak a családomnak élek és a hibám az hogy szóvá mertem a vége felé tenni egyre többször hogy majdnem 1 éve idegen emberként kezel mint egy lakótársat és ez így nem jó.


Mivel tudok segíteni hogy ezen túl lendüljön?

Mit tehetek?


Azért imátkozok hogy ez egy atmeneti depressziós tünet legyen ahogy ő is mondta és csak idő kelljen egy másik környezetbe de eszméletlen érzés hogy nincs velem ő és a fiam :(



2019. jún. 21. 02:14
1 2 3
 11/23 anonim ***** válasza:
86%

Sajnálom a helyzeted! De jó olvasni, hogy van ilyen ember aki ennyire küzd, szereti a családját, ez elég ritka manapság a környezetemben.

Vannak depresszióra utaló tünetek. De arra nem gondoltál, hogy esetleg talált mást? Ne haragudj de nekem ez inkább annak tűnik. Próbálj meg beszélni vele. Mond meg neki hogy nőjjön fel a feladathoz. Ez nem élet, hogy kis semmiségek miatt lelép a gyerekkel.

2019. jún. 21. 08:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/23 A kérdező kommentje:

3 éve ismerjük egymást azóta alakult szépen lassan , 1.5 éve vagyunk együtt és abból a terhesség időpontjáig szó szerint álom lány volt számomra ezért sincs még gyerekem mert 31 évesen mert csak vele éreztem hogy ő az akinél én meg szeretnék állapodni és a kapcsolatunk is messeszerű volt.


Szó szerint számíthattunk egymásra és anyira bújós volt de egyben önnáló is hogy számomra ő jelentette a stop táblát.


Szó szerint éreztem először az életben hogy nem vagyok egyedül mert közösen mindent meg tudunk oldani és ez terhesség után teljesen 180fokos fordulatba ment át. Ameddig csendben voltam és nem mondtam semmit addig még meg meg voltunk de amikor már nem tudtam magamban tartani akkor csak 1 dolgot tehettem elmondtam hogy zavar hogy teljesen eltávolodot ( mindig magamat nyugtattam hogy ez csak a trimeszterek es a rosszúllétek miatt van) és ha szóvá tettem hogy egy minimális jelét se adta 1x sem hogy szeret akkor kezdődtek a viták amiből én kihoztam a legtöbbet amit lehet mert egy terhes nővel nem vitázok a baba épsége miatt es ilyenkor felvonultam a galériára hogy ne legyen ebből veszekedés mert a baba épsége volt a legfontosabb amit még meg tudtam menteni.


Ez szülés után csak sokkal rosszabb lett. Ha már csak megemlítettem hogy nem lakotársak vagyunk akkor már kezdődtek a botrányok és ő mindig csak mondta hogy mit akarok én rákényszeríteni olyat ami az én fejemben van.


Mai reggel is úgy keltem fel hogy remélem valami szépet pozitívat ír nekem


És az éjszakai üzenetemre ennyi választ kaptam csak ami most szó szerint a földbe döngölt:


23:00

Én: Szep almokat <3 kis tokmag aludj minel elobb hogy tudj is pihenni


Ő: Neked is🙂


02:30 én:

Már 1 órája csak fekszek es nezem a sotet falat, es csak azon gondolkozok mennyire hiányzol nekem es a fiam



03:40 ő:

Sajnálom 😪



Szó szerint katasztrófális állapotba tett ez engem most.

2019. jún. 21. 08:20
 13/23 anonim ***** válasza:
87%
Egy tipp! Minél jobban tepersz, nyálaskodsz, annál visszataszítóbb leszel számára! Ahogy irta is az egyik valaszoló, csak a kisfiadról kérdezz, de neki ne írj ilyen nyàlas szövegeket, mert még jobban el fog zárkózni! Szerintem úgy gondolja hogy veled mindent leher! Te egy biztos pont vagy neki! Lehet hogy ha egy kicsit hagynád, rájönne, hogy mégis te kellesz neki!
2019. jún. 21. 08:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/23 anonim ***** válasza:
70%

Az se normális amit te csinálsz, hogy egy pár hónapos kicsi baba anyukájának éjszaka írkálsz mikor aludhatna pihenhetne kicsit.

Ahogy leírod tulajdonképpen alig kezdtetek járni és terhes is lett.Lehet nem ismertétek jól egymást, nem eléggé ahhoz, hogy közösen gyereket vállaljatok.Minden esetre az se normális amit a barátnőd csinál.

2019. jún. 21. 08:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/23 anonim ***** válasza:
86%

9# Nem. Az ismeretségi körömben van egy ilyen szitu, a lány végül bevallotta gyermeke apjának, hogy gyereket szeretett volna. Mikor már otthon tarthatatlan volt a helyzet ugyanígy elkoltozott a kicsivel, aki akkor öt hónapos volt.

Ezért írtam (8-as válasz), amit írtam. Remélem, nem lesz igazam...

2019. jún. 21. 08:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:

Utolsó, maximálisan értem amit mondasz és maximálisan egyet is értek veled. Viszont ha nem küzdök ezért a kapcsolatért akkor azt fogja látni hogy nem érdekel már engem és bereked.


Ez fordított esetben ha minden fordítva lenne en keptelen lennék ilyet csinálni a másikkal és nézni ahogy tönkremegy

2019. jún. 21. 08:42
 17/23 anonim ***** válasza:
75%
Amúgy jogilag ez rendben van, hogy így lelép a gyerekkel? Kvázi nem is érintkezhetsz vele. Nem kéne bíróságon eldönteni, hogy kinél mennyit van a gyerek?
2019. jún. 21. 08:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 A kérdező kommentje:

#17


Maximálisan jogellenes, gyámhivatallal jogásszal beszéltem.


DE


Ott van hogy a családomat akarom így egybe cakk pakk nem csak a gyereket mert én nevelőotthonos voltam és a legnagyobb rémálmom az vokt hogy a gyerekem nem családban nő fel. Így a pereskedést csak utolsó lehetősségnek teszem ha egyszerüen a szép szó , könyörgés, terapia , mediáció és semmi más nem segít.


Az anya a legbiztosabb pont az ember életébe , bármennyire gerinctelen dolgot csinál(t) mint anya jó anya. És az hogy valamiért nem szeret és eldobott vagy csak a gyerek miatt kellettem az meg az én hibám vagyis az én gondom csak.


Csak 1 dolgot tudok mondani amiben igazam van bármi is lesz a jövőben és ez beleköthetettlen.


Hétvégi apuka nem szeretnék lenni ezért tudok csak küzdeni , én nem ezt akartam , nem is ezt választottam , nem is ez volt és ha ezt így nézzük egy nő képes bárkit átverni csak egy gyerek kedvéért. Nem 20 éves vagyok hogy ne gondoltam volna át hogy ő kell nekem. Ezekszerint én voltam elvakult.


Jelenleg az egyetlen dolgot tudom csinálni meg ártatlanul is azt hogy teljesítem amit kér időt hagyok neki , nem megyek gyámügyre stb . Hátha egy idő után belátja hogy hiányzok neki és a babanak meg kell az apja.

2019. jún. 21. 09:34
 19/23 anonim ***** válasza:
52%

Én arra tudok gondolni, hogy bármilyen figyelmes is voltál, nem abban, és nem úgy amiben neki szüksége lett volna rá.

Azt sem tartom feltétlenül jó lépésnek, hogy mindig elmenekültél a konfliktusok elől, így ugyanis nem tanultátok meg megoldani azokat. Lényegében tényleg eltávolodtatok egymástól, nem kapcsolódtok egymáshoz.

Szerintem próbálj meg egy kicsit máshogyan közelíteni felé, mint eddig, odafigyelve arra, hogy mi bánthatta, távolíthatta el, és milyen lehettél akkor, amikor beleszerettél. Első körben én ebből az aggódó "nyálasságból" vennék vissza, nagyon frusztráló ezt hallgatni, miközben az ember nem biztos az érzéseiben. Ebbe pedig senki sem fog visszaszeretni, mert ilyen "istenítés" mellett nem a másikat láthatjuk, hanem csak a saját visszatükröződésünket. Ha a te saját személyiséged eltörpül, és minden csak a párod csodálatosságáról szól, ő is nehezebben fogja megtalálni azt a személyt benned, aki te vagy, akibe beleszeretett, és akit szerethet.

Első lépésként tehát szerintem fogj egy kicsit vissza ebből, kezeld kicsit külön magatokat, ne hagyd felolvadni a saját személyiségedet a másik csodálásában. Merd elmondani a véleményedet, ne csak ráhagyj mindent a párodra (miközben ezzel egyébként lelkileg egyedülhagyod). Érvelj, hallgasd meg az ő érveit is, és EGYÜTT jussatok kompromisszumra.

A konkrét esetben például kérdezz rá, hogy miért nem érzi már azt, hogy szeret, hallgasd meg, viseld el hiszti, kétségbe esés, és nyávogás nélkül, majd pedig magyarázd meg a gondolataira reflektálva, hogy te mit éreztél, miért tettél úgy ahogy.

Kérd meg (de ne könyörögj), hogy jöjjön vissza, hogy ezt személyesen is meg tudjátok beszélni. Kérdezd meg miért nem szeretne visszajönni, és próbáld meg biztosítani ennek a problémának az elhárulását.


Lehet, hogy tévedek, de én ebben a történetben nem látlak családfőként, apaként. Nem tűnsz biztos, megbízható, magabiztos támasznak, akire rá lehet bízni például a kisgyereket. Az anya, hiába az igyekezet, vagy épp amiatt, mert túlzásba vitted, olyan, mintha lelkileg magára maradt volna, nincs valódi párja, inkább csak még egy gyereke, akiről gondoskodnia kell, akinek állandóan biztosítania kell a feltétel nélküli szeretetet. Nem úgy tűnik, mint aki nőnek érezheti magát melletted, mint aki felnőtt párkapcsolatban van.


Nagyon becsülendő, hogy ennyire szíveden viseled a családod sorsát, és szívből kívánom, hogy azt a módszert is megtaláld, amivel a gyakorlatban tehetsz érte.

2019. jún. 21. 11:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/23 anonim ***** válasza:
0%
Javítás: ...milyen lehettél akkor, amikor beléd szeretett.
2019. jún. 21. 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!