Rosszul érzem magam mert a párom rám hagyja nagylelkűen a döntéshozatalt? Kettős vezetéknevet szeretnék a picinek de ő nem hogy tudtátok ti megbeszélni?
Én nagyon büszke vagyok a szüleimre , példaképeim és szeretném ha a gyermekem büszkén viselhetné ezt a nevet is. De a párom régimódi és szerinte a férfi vezetéknevét kell hogy kapja és mikor próbálok érvelni annyit mond úgyis az lesz amit te akarsz minek veszekedjünk.
Olyan rossz érzés hogy engedi , bűntudatom van. Próbálnam megértetni vele hogy nekem ez fontos hogy kifejezze jelezze a név midnkettőnk nevét . Kicsit egyenrangúnak érzem ezáltal magunkat. Ketten vagyunk a szülők ketten neveljük , ketten hoztuk össze. Nekem ezt fejezné ki.
De így hogy rámhagyja sosem lesz nyugtom. Nagyon hálás vagyok neki esküszöm hogy ilyen, de mégis lelkiismeretfurdalást kel és nemtudom mi megoldás lehetne rá.
Azért van lelkiismeret-furdalásod, egyenjogúság ide vagy oda :), mert sok férfinek ez még mindig fontos külsőség (mások ettől még felveszik simán a feleségük nevét). Hogy a te párod beleegyezett, (netán cserébe azért, mert te is belementél a gyerekbe?), azért még érezheti így önhibáján kívül. A nagyszülőket én nem venném bele ebbe a döntésbe, a gyerek érdekeit nézném, és hacsak nem kiszúrás a férjed neved, hallgatnék a megérzésemre, hogy ez neki rosszul esik... pláne, ha az ő neve lesz a második :)
(Egyébként a mai szabályok szerint meg csak két vezetéknév lehet össz, tehát a gyerek házasságkötésekor (ha felvenné a férje-felesége nevét) vagy az unokáknál, ha lesznek egyáltalán, jó eséllyel úgyis lekopik majd az egyik.)
Én azért kötve hiszem hogy a kerdezore rá lett eroszakolva a gyerekvállalás ...
ne tulozzunk ... ha ennyire irányítani tudna a pasi ot akkor nem lenne köztünk probléma a név adás miatt !
A kerdezo köti az ebet a karohoz , márpedig szeretne a szülei előtt tisztelegni .... na ne érts félre kerdezo de ezekutan nekem ne mond azt hogy a párod megerőszakolt és úgy lett az a gyerek !
Elég vas kalapos nőci lehetsz ... ami hangsúlyozom nem baj ... első sorban a parodnak és a Csaladodnak kell ezzel megbékélni ... de kérlek ne mond hogy te csak a párod miatt vállaltad azt a gyereket !
Senki nem mondta , értelmezési problémáitok vannak. Szerettem.volna mindig is gyereket csak akkor mikor mindent megteremtek neki és úgy érzem tökéletesen mindent megtudok neki majd venni-adni . De a párom úgy látja ennyi útból sosem szülnének az emebrek mert ilyen sosem lesz ,csak a gazdagoknak.
Ezért én miatta lemondtam arról hogy várjak eltekintettem az 5 évemtől amit ideálisnak láttam. Lehet kicsit erősen fogalmaztam de úgy gondolom pontosítottam egy másik hozzászólásomban.
Én nem ertem mi lenne a baj velem ahogyan reagáltok páran, már elégge magamra is roskadtam miatta , hát köszönöm... pont hogy próbálok a lehető legjobb ember lenni mindenkinek megfelelni , de valamiben úgy érzem muszáj kiállnom az akaratom mellett.
Mindenesetre köszönöm a válaszokat. Nem erre számítottam.
Továbbra is keresem a megoldást hogyanlehetne mindkettőnknek megfelelő döntést hozni.
Azzal kezded, hogy "Én nagyon büszke vagyok a szüleimre, példaképeim és szeretném ha a gyermekem büszkén viselhetné ezt a nevet is." És most is azt írod, hogy a szüleidet sikeresebbnek tartod (az élet mindegy, mely területein), mint a párod szüleit. Szerintem a válaszadók sem arra gondoltak, hogy a szüleid agitálnának, hanem arra, hogy ezt a gesztust nekik szánod ajándékba és/vagy szeretnéd, ha a gyerek, vagy ti, mint család, inkább hozzájuk hasonlítana (valamiben).
Vannak akiknek ma is tényleg fontos, hogy az apa a gyereket elismerje a nevével, ugyanúgy, mint házasságkötéskor a név felvétele. Ez a régi szokás abból fakadt, hogy az "asszony elhagyja a szüleit és ragaszkodik az ő férjéhez és lesznek ketten egy testté", szóval az új közösséget, az egységet fejezi ki, és igen, a férfi tiszteletét is, meg azt is a többiek felé, hogy tőle van a gyerek, mert "anya csak egy van"... :)
Ettől még más szerint ez egy elavult szokás és ma már nincs jelentősége, sőt megint más szerint egyenesen igazságtalan elnyomás.
Ha mint írod, "sosem lesz nyugtod" meg "rossz érzés", akkor valószínűleg érzed-tudod, ő számított erre a klasszikus férfi/családfő-szerep kellékre, gesztusra, és ha szeretetből vagy konfliktuskerülésből engedett is, bántja a büszkeségét (akár jó jellemvonása ez szerinted, akár nem). Neked kell eldöntened, hogy mi szolgálja a családotok érdekét vagy legalább mi a kisebbik rossz.
Most ki számít ebben a történtetben?Te,a férjed,a szüleid,a szülei,vagy a gyerek???
Ne haragudj kérdező,de minden kommentből az jön le,hogy mindenki számít,csak a férjed nem.Ha biztos lettél volna,és ketten eldöntitek,szerintem senki nem véleményezte volna negatívan ezt.
Az rendben van,hogy felmerül benned,de én ezt így még mindig megalázónak tartom,szokás ide vagy oda.#15
Valaki magyarázza már el mi a jó ég sértő és megalázó abban, hogy egy nő, aki 9 hónapon át hordja a szíve alatt, majd szüli meg iszonyú fájdalmak között a tulajdon gyermekét, szeretné, ha az ő nevét is viselné a baba??! Szokás.. Kit érdekel mi a szokás? Nem az őskorban élünk már, hogy csak az lehessen elfogadható, amit akkor annak gondoltak! 2019 van és egy nőnek is pont ugyanannyi joga van a névválasztást illetően, mint a férfinak, akinek egyébként csak megcsinálnia kellett a gyereket, onnantól meg mindennel a nő szenvedett!
Az a férfi, aki tök komolyan megalázónak és sértőnek tekinti, hogy a szeretett nő, aki életet adott a gyerekének, szeretne beleszólni a vezetéknevébe, azt inkább nem is minősíteném.. Kicsit sem tekint egyenrangú félként a párjára, aki amúgy az ő kedvéért szül most és nem 5 év múlva! Épp "csak" itt van a történetben a férj, igen pontosan ott, ahol a kérdező leírta, hogy kompromisszumként vállalta be a férje kedvéért most a gyereket. De hát van akinek semmi sem elég..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!