Ti mit gondoltok azokról, akik szándékosan nem akarnak gyereket vállalni, annak ellenére, hogy megtehetnék?

Ha meg gyereket vállalna, aztán bébiszittert venne fel, üveges bébiételt adna neki, ugyanúgy kényelmes életet élnének továbbra is, az lenne a bajod. Jönne a kövi kérdés, hogy "minek szült az ilyen".

Engedtessék már meg mindenkinek, hogy nem más kedvéért vállalnak gyereket. :)

Azt gondolom, hogy hála az égnek!

Aki nem akar gyereket, az ne vállaljon! Mindenkinek ez a legjobb.

Egy gyereknek nem csak anyagiakra van szüksége, hanem elsősorban a szerető, odaadó szülőkre. Itt is naponta van olyan, akinek még meg sincs a baba, de már nyűg a szoptatása, az esti ébredés, és alig várja, hogy lepasszolja. Na róluk viszont sok jót nem gondolok.

Mindenki a saját életének a főszereplője, központja. A gyermekkor után a felnőtt életében mindenki megvalósíthatja (lehetôségeihez mérten) a vágyait, elképzeléseit.

Valaki felméri esetleg amit szerintem inkább több embernek kellene, hogy milyen változásokkal jár egy kis élet vállalása. És az anyagi dolgok a “legkevesebb”

Másrészt ez lehet időszakos is, lehet az illető egy későbbi időpontban már vágyom fog rá, akár meg maga sem gondolja. Sokszor a túlzott tagadás (én nem akarok, isten őrizz) egy elfolytott vágyról tanúskodik.

Anyuka vagyok, 30 éves koromig tanultam, utaztam, kialakult a személyiségem a valós igényeim a magamról és a környezetemről. Megtapasztaltam, hogy hogyan szeretnék élni, engem mi tesz boldoggá. Korábban is megvolt a vágy, de nem arra az élet szakaszra szólt amiben voltam.

A legszebb dolog az életemben, és a legnagyobb változás az életemben, hogy anya lettem már 7 éve. Bármiről lemondtam volna az eddigi életemben, erről sosem meg ismeretlenül sem, pláne most...

Aki tiszta szívvel és odaadással nem tudja nem akarja vállalni ezt az várjon vagy ne is tegye soha. Önismeret, önazonosság, önbizalom.

Egy gyereknek nemcsak anyagi hatter kell, hanem ERZELMI biztonsag is, es rengeteg energia, foglalkozni is kell am vele, kelni hozza huszadszorra, ha beteg, nemcsak megszulni (ami egy no szamara mar onmagaban is kizaro ok lehet). Mi vallaltunk, de amit en vegigcsinaltam erte az utobbi par evben kezdve a szulessel iszonyu kinok kozott, majd gyerekagyas depresszio, es 3 eve nem tudok pihenni normalisan. Nekunk megerte, mert mi akartuk, de aki ezt meg raadasul nem is akarja, az minek szuljon? Milyen elete lenne egy nem kivant gyereknek? Te atgondoltad ezt mar?

Nemhogy elfogadhatonak tartom, hanem egyenesen kivanatosnak, hogy az NE vallaljon gyereket, aki nincs ra keszen, hogy belefektessen rengeteg energiat. Ez szerintem a penznel is sokkal fontosabb.

Előre leszögezem h nekem van gyerekem, imádom, semmi pénzért nem csinálnám vissza a régi, “kényelmes” életemet.

Mi az h önzőség?? Kivel szemben? Veled? Miért, neked mi közöd hozzá, neked az miért nem tökmindegy? Vagy a meg se született gyerekkel szemben? Na ez meg az abortusz idiotizmus egy merőben új szintje lenne, hogy a még meg se fogant magzat nevében is beszéljünk....

Szerintem mindenkinek joga van eldönteni, hogy akar-e gyereket és hányat. Nem értem, hogy a kényelmes élet miért lenne sokadrangú dolog. Minden egyes nap kényelmesen éldegélni, szabadon jönni-menni, utazgatni baromi király dolog. Mindenkinek egy élete van eldönteni, hogy mit akar vele kezdeni. Van akinek a kényelem a fontos, és akkor mi van? Másnak az állatvédelem, a harmadiknak a matek egyenletek stb......