Miért nyűg sok férfinak a gyerek?

Ne általánosíts!

Nem szereti feltétel nélkül az összes anya a gyerekét. Vannak anyák, akik tervezetten vállaltak gyereket, mégsem foglalkoznak velük, vagy nem foglalkozik velük annyit, mint kéne.

És bár nő vagyok, anya vagyok, de az apukák többsége nevében kikérem nekik, hogy ne törődjenek apukák a gyerekükkel. Az én férjem is törődik vele, pelenkázta, fürdette, öltöztette, amikor kicsi volt, most már, hogy nagy, ugyanúgy leül vele tanulni, közös programokat csinálnak. És a legtöbb apuka, akit ismerek, ők szintén így vannak vele. Lehet, hogy nem annyira ösztönös náluk ez a dolog, mint a nőknél, lehet hogy nem olyan ügyesek, de aki normális értékekkel bír, normális a gondolkodása, aki maga is szeretett volna gyereket, az apaként is törődik a gyerekével.

Egyébként pedig az élet nehéz. A gyereknevelés is nehéz. Nem kicsit. Anyaként mondom azt, hogy néha elmennék a világ végére és soha nem jönnék haza, annyira nem könnyű olykor. Ettől még szeretem a gyerekem és nem megyek el a világ végére. :)

Mert a gyerek ältalàban tènyleg nyűg!

Èn most vagyok terhes, de az nem azt jelenti h minden rózsaszín ès idilli...a terhessèg sem szèp ès jo mint sokan mondjàk!

Vannak akik alkalmatlanok apának, rájuk nincs sok magyarázat ilyenek és kész (majd idővel változik vagy mégsem), ez nagyban függ attól, hogy őt miként nevelték a szüleik, milyen életkorban és élethelyzetben vannak. Érdemes a nőknek ezt előre feltérképezni, megismerni a másikat, ki lehet szűrni, ha valaki szemfüles és okos.

Aztán vannak, akikre kvázi rákényszerítik a gyereket, mert nő anya akar lenni, ezt nem gondolom, hogy bővebben érdemes kifejteni, hogy miért nem lesz mintaapa, adja magát a helyzet.

Aztán van olyan is, hogy a férfi alapvetően jó "apa alapanyag", csak éppen annyira rákényszerítik ezt a szerepet, hogy megszűnik férfinak létezni. Nem akarok senkit megbántani, de én ebből sokkal több esetet látok, mint az első kettőből, amit írtam. :(

Általában a forgatókönyv: eltervezik vagy "becsúszik" a baba, öröm-boldogság, tervezgetés, aztán megszületik a baba és anya nem hogy ellátja rendesen, de teljesen a gyerek alá helyez mindent és nem marad másnak érdemi hely. A férfit apának kezdi nevezni a nő, elfelejt már szeretőnek lenni (pedig ez nagyon fontos, a szerető, házi istennő szerep), páran már nem is adnak magukra, megszűnik a szex vagy már nem olyan minőségű, mint régen, aztán a gyerek nyűgös, anyuka nyűgös, elvárja a párjától, hogy 8-12-16 óra után még segítsen a házimunkában, aztán éjjel keljen a gyerekhez ("te gyereked is"), lassan vagy biztonosan dolgozógéppé, ATM automatává degradálódik, a közös ágyban már ott a gyerek, asszonyka már nem törekedik rá, hogy kívánatos legyen (NEM testalkatról beszélek, szülés utáni x "felesleggel" is tud baromi tutajos lenni valaki, ha akar), fizetését leadja 100%-ig, már nem kényeztetik... Persze, hogy elhidegül a gyerektől is, aztán jellemzően ha még van bennük egy csepp tesztoszteron, elkezdenek szeretőt keresni és találnak is, akinél újra férfiak lehetnek...

2 es és 4 essel értek egyet. Egy anyát mindennek elmondanak ha pl gondol egyet és lelep más pasival vagy akár csak egyedül, és hétvégi anyuka lesz vagy az se.

Egy apa esetében meg ez vhogy kevésbé gáz megítélés alá esik.

Vannak anyák is szép számmal akik nem valók anyának vagy egyszerűen nincs bennük semmilyen ösztön...