Amilyen a szülő olyan a gyerek?

igen, van benne valami, de ebben a korban már más is bezavar, próbálgatják az erejüket, hisztiznek h elérjenek dolgokat....ezt nem feltétlenül tőlünk látják....néha olyan frekvencián vonyít (bocs nem tudok máshogy fogalmazni) hogy ember legyen a talpán aki ilyenkor is extra higgadt és következetes.....

ja és minden gyerek más, anyu mindig azt meséli h nekem mondott valamit, h nem szabad és az úgy is volt, az öcsémnek meg mondhatta.....

Szia!

Egyelek meg...Akkor jellemezném az enyémet: abban a korban vagyunk, amikor minden érdekli, ha elhúzom, mert veszélyes, 1 perces hiszti. Imád sikongatni, ezt indokok nélkül is teszi. Egyelőre minden jobban leköti, mint a "gyere ide" :) 13 hónapos:) Akkor én is rossz anya vagyok?

Szerintem nem.

Ezt a későbbi korra mondják, pl. 16-17 éves gyerekre, ahol kezd a személyiség kialakulni és lehet sejteni, hogy "na , szorgalmas lesz" vagy "na, nem annyira szeret tanulni" vagy "szófogadó, tisztelettudó" stb.

dac= mindig válasz a másik magatartására. Ez akkor jön létre ha veszélyeztetik a gyermek önnállóságát.Ha olyat tesz amit nem szebed megtennie akkor ne csak figyelmeztessük,hanem magyarázzuk el neki miért nem szabad ezt tenni.Lehet a szavakat még nem érti meg ,de a hangsúlyból sok mindent megérez. Ne várjunk el ,hogy minden szabályt betartson,mert ez lehetettlen .Még sok felnőttnek is nehéz!

Ha nyűgös és mindig rajtad lóg az két dolognak is köszönhető lenne .Az egyik ,hogy szeretne érezni többet tőled(több anyai figyelemre van szüksége) de azt is jelentheti ,hogy te voltál nagyon ragaszkodóhozzá csecsemő korába és ezt a szoktást megtartotta.

Össze kell tenni az egész viselkedést és azt kielemezni. Ha írsz konkrétabb dolgot talán több mindenbe tudok segíteni.

Egy picikéről mint a tied ezt nem lehet általánosan kijelenteni. ...és ne feledd sok mintaanyuka szaladgál a világban...

Én azt gondolom, hogy 4 éves kor körül alakul ki mire egy gyermek megtanulja a határait, érti a következményeket, hogy mi miért van és képes különbséget tenni jó és rossz között józanparaszti ésszel. Túl van az amúgyis értelmetlen dackorszakon is.

Utána látszik, hogy mennyire következetes az aki neveli. pl. oké-e leköpni bárkit akihez kedvünk van ...mert én ismerek olyan szülőt aki ezért nem szól a gyerekére de olyat is aki szappannal mosta ki a gyereke száját, mert a gyerek nem akarta érteni a szép szót...

Egy 14 hónapos kicsinek megvannak a maga gondjai. Függetlenedne, hiszen elkezdett járni, de mégsem tud és ez rohadtul bosszantó. Keze ügyesedik de mégsem elég ügyes...stb...nehéz kisembernek lenni és szülőnek sem könnyű, különösen ha valaki ész nélkül bírál minket.

23 hetes kismama aki 11 éves gyermekfelügyeleti gyakorlattal rendelkezik.

Az mondhat ilyet, akinek nincs két (vagy több), totálisan különböző karakterű gyereke.

Sok olyat hallottam már, hogy anyuka halál büszke volt magára, hogy ő milyen szuper anya, és milyen jól neveli a gyerekét, mert nyugodt, sosem hisztizik, nincsenek vele gondok... Mígnem aztán megszületik a kistesó, aki rosszcsont, nyűgös, szófogadatlan... és a tökéletes nevelésről alkotott álomképet összezúzza a valóság, hogy bizony a gyerekek születésükkor magukban hordozzák az alapvető karakterüket.

Hát nekem pl. sokan mondták már, hogy meglátszik a fiamon is, hogy én mosolygós meg vidám anyuka vagyok, mert a fiam is mosolygós, vidám gyerek.

De azért a rossz szokásaimat is bőven átveszi. Pl. ha valami nem működik, akkor csapkodok, na ezt ő is csinálja.