Barátommal beszélgettünk, hogy ha nekünk lesz gyerekünk
mi is úgy elfogjuk rontani a dolgokat és úgy fognak
bennünket nem szeretni a gyerekek, ahogy mi a szüleinket?
Nálatok hogy volt?
1/13 anonim válasza:
Szerintem pont hogy ebből az ember tanul, megpróbálja nem elkövetni ugyan azokat a hibákat, úgy nevelni a gyereket, hogy ne kövesse a szülők példáját. Valószínűleg amiért te/a párod nem szeretitek a szüleiteket, így a gyerekek sem szeretnék ha ugyan olyanok lennétek.
2019. jan. 9. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
2/13 A kérdező kommentje:
Nem ugyanilyen hibára gondoltam, hanem valami másra , ami fajna a gyermekemnek. Például anyám hasonló volt, mint öregapám. Mindkettő zavarta el az utódot magától. Nagybátyám öngyilkos lett, mert öregapám azt találta ki, hogy nem az ő fia. Pedig a kiköpött mása. A barátommal beszéltük, hogy szeretetteljes, nyugodt életet és családot szeretnénk.
Hat mar mindenkepp masok lesztek, es vagytok, mint a szuleitek! Hibazni emberi dolog, de ha ti szeretet adtok a gyermekeiteknek abbol minden jot kaptok toluk is! Ne aggodj :)
2019. jan. 9. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
Nézd, a gyerekek mindig találnak hibát a szüleikben. Ah átlag szülőnek nem az a célja, hogy a gyereke utálja, de pl egy kamasz szerint a szülő csak és kizárólag azért tilt meg valamit, hogy neki ártson. Így aztán kb szinte biztos, hogy lesz nem szeretem időszak és lesz olyan, amire a ti gyereketek azt mondja majd, hogy rosszul csináltátok
2019. jan. 9. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?
Én 17 évesen elköltöztem anyámtól. 3 évesen lettem félárva, szóval nem sok jó jutott nekem.
Férjemet bántalmazta az apja gyerekként, az anyukájával minden rendben.
Ennek ellenére sosem merült fel bennünk, hogy ne lennénk jó szülők.
Szerintem az ember ezt magában eldönti, hogy mi volt a jó gyerekként, és mi nem, mi az, hogy hogy lehet nyugodt szeretetteljes családban élni.
Ennek ellenére persze van sok bizonytalanság, de megbeszéljük, mikor alszik a gyerek, hogy vajon melyik lenne a jó döntés. És aszerint cselekszünk.
(5.5 éves a fiunk)
2019. jan. 9. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem hiszem, hogy ugyanilyenek lesztek, jó jel, hogy már egyáltalán felmerült bennetek az akarat az ellenkezőjére.
Egyébként az igaz, hogy valamiért mindenki hibáztathatja a szüleit, minimum pl. hogy miért nem vigyáztak rá jobban vagy miért nem nevelték inkább önállóságra. Azért a barátod ne meneküljön többet önpusztításba :) mert rá fogtok arra is jönni, hogy egy gyerek - bár persze kell nevelni, vagyis inkább példát mutatni - már születésekor sok szempontból "kész van".
2019. jan. 9. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
7/13 A kérdező kommentje:
Utolsó : igen, azt már magamon is észrevettem, hogy az alap nálam kiskorom óta nem nagyon változik :)
Köszönöm a válaszokat, megnyugtatóak.
Semmi mást nem tudtok tenni csak amit eddig. Jó sokat beszélgettek a dologról és nem csak gyerekvállalás előtt, hanem utána is. Ha valaki azt tudja mit nem akar az már fél siker. Figyeljetek meg gyerekes ismerősöket, barátokat, rokonokat. Olvassatok a témában. Szülőnek sem születik senki ezt is tanulni kell. Van aki jobban csinálja van aki nagyon rosszul. Aki tenni akar azért hogy jó legyen az az is. Sok sikert!
2019. jan. 9. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
9/13 A kérdező kommentje:
Szerintem minden szülő hibázik valamit, nincs olyan, hogy mindent jól csinálsz. Ha esetleg jól is csinálod a legtöbb dolgot, onnantól kezdve, hogy bekerül oviba, iskolába, a többiek elrontják. Nekünk ez a legnagyobb félelmünk a párommal, hogy hiába nevelünk majd normális gyerekeket, viszi majd őket a korszellem meg a többi hülye gyerek meg szülő.
2019. jan. 10. 06:47
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: