Cserbenhagyás a részemről ha nem akarok vigyázni a barátnőm kisfiára?

Dehogy cserbenhagyás, mondd hogy nem vigyázol rá , nem is értem az ilyet. Meg azt sem, hogy miért kellett nekik kettő gyerek ha egyel sem bir. Én egyedül nevelem az enyémet, semmi segítségem nincs , senki , de nincs pofám a barátnőimre passzolni, kétszer kértem meg barátnőmet , hogy vigyazna- e ra ( de mondjuk ő tanár tehát neki nem volt gond ) egyszer műtétre mentem, egyszer meg CT- re ahova nem vihető gyerek.

Egyébként megértelek, nekem hiába van gyerekem , persze őt mindennel jobban szeretem, viszont más gyerekére én sem szívesen vigyázok, nem vagyok az a fajta. Jó, vészhelyzetben más, de csak azért hogy az apja dolgozhasson a gazdaságban ? Hát pont leszarom , fogadjon bébiszittert !

Le a kalappal előtted!

Én meg mondanám neki, hogy nem tudsz felelősséget vállalni a gyerekéért, és keressen bébiszitter. Nem neked szülte a gyereket, hanem magának :( amúgy valószínű, hogy megint vissza fog esni, ha hajlamos a depire de sajnos ezt nem neked kell orvosolni, hanem a férjének. Max annyit tehetsz, hogy szólsz neki.

Ember a kisujját nyújtja és már a karja kell... szomorú

Nem kell vigyázni a gyerekre, ha nem akarsz, hiszen a barátnőd munkáját elvégzed, te főzöl, te takarítasz. A nagyszülők is vigyáznak a nagyobbra napi 6-7 órát (!!!), nem csodálom, hogy felemlegetik! A barátnőd azon kívül, hogy depressziós és a kicsit ellátja, mit csinál? Egyáltalán miért vállal második gyereket, ha az elsővel sem bír?

Lehet, hogy elesel a keresettől, de a helyedben én megmondanám, hogy csinálom a ház körüli munkákat, de a gyerekkel kapcsolatos dolgokra vegyenek fel mást. Ez felelősségteljes feladat, te nem tudod vállalni!

Teljesen korrekt a hozzáállásod!

Előre megmondtad, mit vállalsz, és mit nem. Házimunkát vállalsz, azt ki is fizetik, jól is jön neked a pénz. A gyerekvigyázást nem vállalod, és meg is mondtad nekik.

Szerintem, ha legközelebb felhozzák ezt, mondd meg, hogy arra egy másik embert, kifejezetten bébiszittert keressenek. És persze ő nem ingyen fogja vállalni... Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a bébiszittert meg nem szokás házimunkával megbízni, szóval ebben nincs semmi különös.

Néhány gondolat még:

1. Egy gyenge idegzetű, labilis nőnek nem biztos, hogy kellett volna második gyereket vállalnia. Pláne, ilyen hamar az első után. Egy másfél éves még nagyon sok törődést igényel.

2. Ha a nagyszülők naponta 6-7 órát vigyáznak a másfél évesre, akkor nem csodálom, hogy felemlegetik. Gyakorlatilag ők nevelik fel. Nekem is van ennyi idős gyerekem. Gondolj bele, mondjuk reggel 9-re túl vannak a reggeli teendőkön, akkor elviszi a nagyszülő és délután 4-kor hozza haza. Állítom, a nagyszülőkhöz jobban fog kötődni, mint a szüleihez.

3. Tehát ez a nő alig végez háztartási munkát, mert te csinálod helyette, továbbá a másfél évest reggeltől délutánig más gondozza. Ha ott van mindkét gyerek, attól meg ki van borulva. Férje meg ott segít, ahol tud, de napközben nyilván dolgoznia kell. Ez a nő lusta, mint az anyasertés, ez itt a legnagyobb gond!