Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy hogy mer-tek ebbe az országba gyereket vállalni? Nem féltek, hogy nem tud-játok felnevelni? Albérlet, kevés jövedelem, hiteltörlesztés.

Hát ne haragudj, de nagyon hülye a felfogásod!A szeretethez nem kell pénz!!

Azt hiszed attól jó a gyereknek, ha 20000Ft-os cipőben jár és a legapróbb játéka is több ezreket ér?Hát nem!!

Nem veszek meg minden szart a gyerekemnek, és nem adtam rá soha olyan ruhát ami több ezreket ér, mégis boldog és kiegyensúlyozott mert szeretetet kap, nem bedig bedugom a szobába a a flancos játékokhozz...

A legtöbb hozzászólóval mélyen egyetértek!!

Kedves kérdező, a szeretetet ingyen adják ám! S a gyereknek sokkal többet ér, ha játszol vele egy fél órát a homokozóban, mint ha megveszed neki a legdrágább csilli-villi kütyüt és beküldöd a szobájába játszani! Sőt, a gyereket az se zavarja, ha nincs szobája. A szüleivel szeret lenni, attól boldog, hogy ott van vele apa és anya.

A gyerekemnek szinte csak és kizárólag öröklött, turis vagy bababörzés ruhája van. Vagy leértékelésekkor veszek neki az Aldiban, stb. Nem hiszem, hogy láttál boldogabb, kiegyensúlyozottabb gyereket!

Napokon belül várjuk a kistesó érkezését, a "nagy" 22 hónapos. Bérelt házban élünk, hitelünk nincs - teljesen igaza van annak, aki azt írta,hogy nem kell plazmatévére hitelt felvenni, nem kell olyasmire erőn felül költeni, ami nem is fontos...

Ennivalóra jut, nem fáztunk a télen, tudtunk fűteni, a gyereknek vannak játékai, de van anyja és apja, akik szeretik - ennél többre nincs jelenleg szüksége.

Mint mindenki, én is reménykedem abban, hogy jobb irányba fordul az ország, s így a mi sorsunk is. De nem fogok arra várni, hogy millióim legyenek a bankban, s csak aztán a gyerek. Én is, a párom is diplomás emberek vagyunk, pedig a szüleink nem tehették meg, hogy túlzottan támogassanak. Egyikünknek sem esett le a karikagyűrű az ujjáról attól,hogy dolgoztunk egyetem mellett. Sokan megteszik. S nem fogok zokogni, ha a gyerekeim is így tudnak majd tanulni. Persze, hogy szeretném megkönnyíteni az életüket, hiszen ők a legfontosabbak számomra. Viszont hiszek abban, hogy pozitívan befolyásolja egy gyerek jellemét, ha korán megtanulja a dolgok értékét és megtanul dolgozni, küzdeni értük. Hosszú távon így lesz belőle sikeres, boldog ember.

Nagyapámék szoba-konyhába vállaltak 3 gyereket. Mindet becsülettel fölnevelték. Akkor mi miért ne vállalnánk?

Akármilyen is ez az ország, ez a hazánk, s ha sokan gondolkodunk úgy, hogy a nemzet jövője a gyermekes családok kezében van, akkor előbb-utóbb jobbra fordul a sorsunk. Mi annyi babát fogunk vállalni, amennyit a Jóisten ad. Ha lesz 5, akkor annyi. És mindegyiküknek nagyon fogunk örülni.

Ezen már én is elgondolkoztam, külföldön szültem. Ami a legjobban megbotránkoztat, hogy otthon horribilis összegeket kérnek el a szülésért (ott teljesen ingyen van ahol én szültem).

Mire fel kérnek pénzt egy szülésért? Az orvosnak az a dolga! Meg gátvédelemért szólni kell, kint a gátmetszést csak akkor alkalmazzák ha muszáj.

Nagyon furcsa, nem bántam meg, hogy nem otthon szültem.

Na meg mikor megvan a pici, adnak kb 40 ezret, hogy éhen halhatsz. Nagyon szomorú. Minden elismerésem a tiétek!