Nem bírom elviselni, ahogy a gyerekével bánik, ezért egyre kevesebb időt töltök a barátnőmmel. Volt valaki hasonló helyzetben? Ti hogy kezeltétek ezt?
Mi is gyereket szeretnénk a férjemmel, csak sajnos nehézségekbe ütköztünk, de dolgozunk rajta, hogy egyszer mi is szülők lehessünk.
Barátnőmnek van egy 1 éves kislánya.
Irtó cuki a kiscsaj, imádom, és az elején tök sok időt töltöttem velük, de aztán ahogy telt az idő, egyre több olyan megnyilvánulást láttam a barátnőmtől, amik miatt ösztönösen egyre elkezdtem eltávolodni, és keresem a kifogásokat, hogy épp miért nem érek rá...
Csak pár példa:
- Beteges fertőtlenítés. A gyerek a kiságyban és az etetőszékben tölti a napjait, mert ha kúszik-mászik a lakásban, tök koszos lesz. Ha hintába ülteti, azt hallom, hogy jaj, megfogja azt a koszos láncot.
- Vendégségbe mentünk, és kint hagyta a ház előtt a kocsiban a gyereket lehúzott ablakkal, mert nem akarja felébreszteni (Kb 30 fok volt árnyékban is)
- Állandóan ilyeneket hallok csak: nem szabad, ne csináld, ne vedd a szádba, rossz vagy!
- Borzasztó csúnyán beszél hozzá. Sajnos saját fülemmel hallottam ezeket: Ne mocorogj már a kva anyád! Ide figyelj, bszd meg!
- Sőt egyszer sajnos azt is látnom kellett, ahogy jól rácsapott szerencsétlenre, mert meghúzta a haját... Akkor volt kb 5 hónapos a baba.
Csak én reagálom túl? Nyilván nem szólok bele, mit csinál, az ő gyereke, úgy neveli, ahogy akarja. Soha egy rossz szót nem szóltam. Viszont lassan már látni sem akarom :(
Volt veletek hasonló? Ti hogy kezeltétek a helyzetet?
válasza:Vannak anyák akik akár az erkélyen ledobják a gyereket, vagy nem látják el, nem látják reálisan a világot, utálják az életüket szülés után, és akár magukban is kárt tesznek. A szülés utáni depresszió nem mindig merül ki abban, hogy némán néznek ki a fejükből emberek.
De azok az anyák, akik idáig eljutnak, azoknak is olyan barátaik vannak, akik csak növelik az elvárásokat, nem csökkentik, akikkel nem lehet őszintén beszélgetni és akik a hátuk mögött ítélkeznek, ahelyett, hogy átvennék a gyereket, segítenének a mindennapokban, támogatnák a "barátjukat", ha már egyszer annak nevezik magukat.
Ha valaki egyszerre fertőtlenít mindent, és utána meg felelőtlen a gyerekkel, egyszerre félti és kiabál vele, egyszerre óvja és veri, az nem normális viselkedés. De nem azért, mert ő ilyen akar lenni, hanem mert nagyon meg akar felelni valaminek, aminek nem tud, és ki-kicsap a feszültség.
Mikor beszélgettél el vele őszintén utoljára?
Ha nem tetted, akkor ne nevezd magad barátnak, max. pletykás ismerősnek.
válasza:Többféle módon próbáltam segíteni... Eleinte több időt töltöttem vele, eljárkáltunk ide-oda.
Amikor tanácsot kért, adtam a legjobb tudásom szerint, de mindig mintha a falnak beszélnék.
Azt is felajánlottam, hogy vigyázok pár órát a gyerekre, de visszautasította. Senkinél nem hagyja ott.
Beszélgetni is próbáltunk, bár nyilván nem arról, hogy szerintem szarul bánik a gyerekével, de néha finoman feltettem a kérdést, hogy ezt meg azt miért úgy csinálja, és nem jobb-e ha, de mindig megmagyarázta, hogy ez miért jó így, és sehogy máshogy.
Szóval igen, próbáltam segíteni, de aki nem hagyja, azon nem lehet :(
válasza: válasza: válasza:Egy újabb szempont:
HOL AZ APUKA????
Tartják a kapcsolatot? Együtt laknak? Őt nem érdekli, hogyan lesz nevelve az ő gyereke? (Félresiklott életű idegroncs vagy boldog és sikeres ember.) Párkapcsolatban élés esetén ha a kérdező depressziós, nem a vele együtt lakó párjának kéne, hogy először feltűnjön? Nem neki kéne először terhet levennie a nő válláról, hogy idegileg helyre rázódjon? Vagy hiába próbál meg bármit, őelőtte is ugyanígy bezárkózik az anyuka?
válasza:Hát igen. Ez is hozzátesz egy jó nagy lapáttal a problémához.
Nincs jelen a gyerek életében, nem érdekli, hogyan nevelődik a gyerek, boldog gyerekkora lesz-e.... minek egy ilyen embernek gyerek egyáltalán?
És ha a nagyszülők sem tudnak segíteni, akkor Anyuka minden nap 0-24 órában gondozza a babát - idegei gondolom ehhez mért állapotban vannak. És ennek az egész elfuserált helyzetnek a kisbaba issza meg a levét. :-(((((
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!