Hogy értessem meg édesanyámmal, hogy nem kell a széltől is óvni a gyereket?
Együtt élünk anyukámmal( ő él nálunk!).
Kislányom fél éves elmúlt, már szépen mászik és felül, az állással is próbálkozik. napközben ezért nagyrészt a padlón játszik, habtapim és szőnyegen, de gyakran lecsoszog a parkettára, hogy felfedezze a szoba többi részét.Épp ezzel van a gond, anyukám ha bejön hozzánk mindig jajjog meg pakolja vissza a gyereket a habtapira és semmit nem hagy neki. Illetve felveszi az ölébe, szegény kicsim meg csak úgy kapálódzik, mert mászna...Ekkor szólok neki hogy tegye le és lerakja. De miért kell mindig szólni?
Elismerem volt már hogy eldőlt a babám a parkettán, de akkor sem ütötte meg magát, mert még sírni se sírt.
Már teljesen ki vagyok, félek a babám megunja és előbb utóbb érdektelen lesz minden iránt:( Hisz' szinte soha nem jut el a céljáig...
A másik dolog meg az esti altatás, sokszor este is bejön hogy miért sír a gyerek, meg hogy szórakoztassam akkor és ne altassam, holott tudom , azért sír a picim mert fáradt már.
Sőt ezenkívül mindenbe beleszól, irányítgatja a gyerekem.
Már többször szóltam neki hogy ne tegye. akkor persze ő sértődött meg, majd hogy azt nem mondta hogy milyen anya vagyok én.
Pedig mindig figyelek a kicsimre, ha baj készül, rögtön elkapom, de már tényleg nem bírom.
Bocsánat ha keszekusza lettem, de közben figyelem a picim:)
válasza:Szia!
Sajnos a következő 10-20 év ilyen lesz.
Mi a nagyszülőkkel éltünk együtt és az én nagymamám is mindenbe beleszólt. Ő is bejött este és kérdezte miért sírunk.
Mikor megszületett a fiam anyósom itt volt egy hétig (segíteni) ő is bejött éjszaka hogy miért sír a gyerek.
Mi meg kiküldtük a férjemmel a szobából hogy nekünk kell megtanulni hogy kell elaltatni stb.
Megsértődött..
Miért lakik nálatok anyukád???
Próbáld megbeszélni vele mert így nem fogod tudni nevelni a kicsit ha anyukád veled gyökeresen ellenkező dolgokat tesz.
Amúgy meg hadd másszon semmi baja nem lesz...
Kitartást!
Köszönöm a válaszokat.
Édesapám elhunyt, anyukám 200km-re falun lakott, egyszerűen sem időnk sem kedvünk nem volt mindig menni. Sajnos rossz egészségi állapotban van, így kézenfekvő volt, hogy ideköltözik. Remélem változik a helyzet, mert már nem bírom:s
válasza: válasza: válasza:Nem tudom mit lehet tenni, nálunk anyós ilyen. Hála Isten együtt nem lakunk, így csak akkor kell szó nélkül hagynom (már amit tudok)amikor itt vannak, vagy mi megyünk, a béke érdekében. Másfél éves a lányom, még mindig takargatja a bútorok lekerekített sarkait párnákkal (gondoljátok el hogy néz ki a ház,), a dohányzóasztalon paplan, hogy a szélébe bele ne üsse magát, ne fusson, ne másszon, ne üljön a lépcsőre, a hintába ha beleteszi, kb 20 cm amit mozog a hinta (10 előre-10 hátra), ennyiből mintha bele se tenné. Persze nem kell kirepülnie, de azért kicsit meg lehet lökni már, nem újszülött már.
Nem tudom mi a megoldás, próbáld meg vele megbeszélni. Neked anyukád, talán kicsit könnyebb mintha anyós lenne.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, igyekszem beszélni vele, de elég sértődős típus:S Tegnap is volt egy dolog. Ketten ültünk a babámmal a szőnyegen, a kicsim felült, erre anyum már ugrott volna oda, hogy majd jól elkapja:S Én meg mondtam hogy ne sipákoljon már , mikor itt ülük a gyerek mellett erre kiviharzott...
Anyós is ilyen de őt ritkán látjuk...
Én oviban dolgoztam, láttam rengeteg dolgot már. Ezért is nem vagyok szívbajos, mert tudom minél jobban félti az ember, annál hamarabb lesz baja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!