Ti mit tennétek a helyemben? Hogyan kezeljem más kissé neveletlen gyerekét?
Múlt héten a párommal vendégül láttuk egy közös barátunkat és a kisfiát. A hölgy (30+) rendszerint mindkettőnkkel kedves, kisebb korában a kisfiú is nagyon aranyos volt.
Abban a kb 2 órában viszont, amit nálunk töltöttek nagyjából egy kiadós tortúrához tudnám hasonlítani :(
A kisfiú szeptemberben kezdi az ovit, beszélni csak most kezdett el, még pelusos. Az anyjára nem igazán hallgat. Rendszerint E/3-ban beszél magáról, lábujjhegyen jár, egyedül aludni nem hajlandó. Normális főtt ételt nem eszi meg, esetleg a zacskóslevest + sültkrumplit. Többnyire cumisüvegből iszik, tápszert is kap néha.
Ezeket az anyukája bőszen mesélte, nem érti mások miért tartják ezt problémának. Miért néznek rá furcsán mások. Én nem szóltam bele, mert nem érzem, hogy közöm/jogom lenne hozzá.
Az ittlétük alatt kvázi én vettem át a dajka szerepet. Egyszerűen semmiért nem szólt rá az anyja. Van egy nyuszink, a kisfiú kivette tőle a labdát, dobálni kezdte. Ez engem annyira zavart, hogy inkább megkértem játsszunk valami mással. Rajzoljunk, kirakózzunk, autózzunk, stb. Van egy kisöcsém nála ez mindig be szokott válni. Sajnos a kisfiút csak a labda érdekelte, próbáltam kicsalni az előszobába. De nem. Minket úgy neveltek (25 vagyok), hogy a lakásban nincs labdázás, de mégiscsak vendégek gondoltam. Sajnos nem tudtam kivédeni, a kissrác megdobta a tvt. Anya meg sem rezzent. Kértem, hogy ezt ne. Utána jött a nyuszi. Elkezdte megdobálni, elmagyaráztam neki, hogy ez fájt a nyuszinak, elvettem a labdát. Amíg eltettem, ő elvette az anyja kulcsait és azzal ütötte az akváriumot. Aztán jött az új kanapé szétszedése. Párnák kicipzároz, vatelin ki... Anyuka csokit ad neki a kanapén, engem meg az idegbaj környékez. Sajnálom, de én vendégként vigyázok más dolgaira, és ugyanezt várom el. :/
A kisfiú miközben "rakoncátlankodott" azért a párom is próbálta lefoglalni, játszani vele. Addig próbáltam beszélgetni a hölggyel, aki elkezdte ecsetelni, mennyire lenézi azokat az anyukákat, akik percenként rászólnak a gyerekre és idomítják, mint valami állatot. Szerintem támadásnak érezte azt a megjegyzésem miszerint, szerintem minden kisgyereknek meg kell tanulnia a helyes viselkedést, van akire többször van akire kevesebbszer kell rászólni. Ekkor odajött a kisfiú és minden előzmény nélkül megharapta az anyját.
Ezután ecsetelni kezdte, hogy két hete táppénzen van, mert megint beteg a gyerek, bölcsis szóval a többi kisgyerektől mindent összeszed. De ne aggódjak majd idővel énis megtudom. Meg jön majd a szoptatás, biztos nekem is elapad majd a tejem, mint neki. De mint mondta mindegy, hisz a tápszer is ugyanolyan jó. Nézzem meg milyen csodálatos, kedves, inteligens gyereke van. Én ezt nem cáfoltam. Csak annyit mondtam el, hogy engem annó anyukám szoptatott plusz volt egy tejtesóm. Mai napig beszélünk egymással, ő hozzám hasonlóan csak egyszer beteg max egy évben. Az öcsém 3 hós korában elapadt anyukám teje. Tápszeres lett. Rendszeresen beteg, ami a mai napig is megmaradt sajnos. Most is nagyon nehezen hízik.
Láttam rajta, hogy nem tetszik neki, amit hall.
Utána is kötötte az ebet a karóhoz én meg nem erőltettem a témát.
Meg akarja ismételni a "beszélgetős estét" a párom pedig belement.
Előre rosszul vagyok, valahogy nem hagy nyugodni a dolog.
Szeretem a gyerekeket és, ha eljön az ideje remélem nekem is lesz. Ezt csak azért írom le, hogy tudjátok, nem vagyok gyerekgyűlölő. De azt hiszem nekem ez most sok volt egyszerre.
Ti mit gondoltok? Mit tennétek a helyemben?
A rosszalkodása tényleg irritáló, de a te megjegyzéseid és idevetett hátsó gondolataid is azok. A tej-tápszer téma baromság, tapasztalat hisz tápszeres lett az első gyerekem elég hamar, sokkal kevésbé beteges mint pár 2-3 éves korig szoptatott rokon és barátgyerek, ebben jobb ha nem formálsz ennyire hatorozottan véleményt.
Illetve ahogy elemzed a gyerek "finommotorikusságát", meg a lábujjhegyes dolgot, azzal azt akarod kivívni hogy jaj valaki mondja már ki hogy beteg.
Szóval mindkét oldalon baj van. Jól összekerültetek a nővel :) Ő nem tud nevelni, te meg gyerek nélkül is akkora mesterfokozatú hozzáértő vagy hogy vicc hallgatni. A párod helyében én kimentem volna, hadd játssza le a meccset a két okos nő.....
Nem tudom, hánykor volt a beszélgetôs este, de lehet, hogy későn, és túlpörgött a gyerek.
Ha jönnek legközelebb, érdemes előtte tisztázni az anyával, hogy mi az, ami nálatok a lakásban nem megengedett, és szóljon rá a gyerekre emiatt.
Vagy szervezzétek máshova a találkozást, ne hozzátok.
Neked viszont nem kellene más gyerekét autistának titulálnod.
Ugye csak provokálsz?
Anyuka nem nevel, de te olyan dolgokat is felrósz a gyereknek, ami teljesen rendben van.
A legtöbb gyerek az óvoda előtti nyáron lesz csak szobatiszta.
A tápszert/junior italt (egy és ugyanaz) minimum 3 éves korig ajánlják tehéntej helyett. Annak is, aki korábban sikeresen szoltatott, de 3 év előtt elválasztotta a gyereket.
Az E/3 a beszédtanulás folyamatának a része és már előrébb van vele, mint sokan, ugyanis a megkésett beszédfejlődés határa 3 év, azaz még az is beleférne a normálba, ha semmit nem mondana.
Amikor még nem volt gyerekem és hozzám jöttek gyerekes barátnőim, mindig készültem rá. Próbáltam a törékeny dolgokat elrakni és elővettem egy-két játékot amivel elfoglalhatja magát vagy mesét kapcsoltunk neki. Megkérdeztem mit nassolhat és vettem egy csomaggal. De amiket itt olvastam, hogy taperolja a falat (ha csokis a keze megmutatom a fürdt, ahol kezetmoshat) vagy összemaszatolja a tükröt... Ne már.
Ha a gyerek unatkozik akkor van az, hogy feltalálja magát és olyat csinál amit nem szeretnél.
Legyen neked ez egy tanulság, hogy pici gyereket vagy nem fogadsz a házadba, vagy elpakolsz mindent, amiben esetleg kárt tehet. Az anyuka reakcióját leszámítva nem látok semmi extrémet ebben a történetben. 2-3 éves gyerekek ilyenek, próbálgatják a határaikat, pláne olyan helyen, ami tele van számukra “ismeretlen” objektumokkal. Nekem sincs gyerekem, de láttam már vendégül ekkorát, azonnal elraktam előle mindent, ami számomra fontos, ne adj isten rá lehet veszélyes. Pl nem értem, a nyuszit miért nem vittétek át addig a másik szobába? Egy felnőtt számára is érdekesebb lehet mindennél (az én figyelmemet biztosan jobban lekötötte volna, mint a dumcsizás), majd pont egy pelenkást nem fogja érdekelni.
Ismételjétek meg nyugodtan az estét csak ne nálatok. Érthető, ha ki vagy akadva, de nem kötelező magadhoz meghívnod senkit sem, főleg nem egy kisgyereket. Normális ember megérti ezt, azért egy ekkora gyerek nem kicsi kárt tud csinálni, leláncolni meg nyilván nem lehet. Menjetek ti a nőhöz és máris nincs miért aggódni.
Az autizmusos "diagnózis" butaság ennyiből.
A tápszer kontra anyatej szintén.
A lányom 1 éves koráug szopott, a barátnője tápszeres volt. Semmivel sem betegesebb a kislány az enyémnél, sőt!
Az tény h a leírás alapján neveletlen a gyerek. Viszon én sem szívesen járnék olyanhoz vendégségbe, ahol az lenne a normális h egyhelyben ül a gyerek.
Jobb szeretek én is olyanokhoz járni akik azért "készülnek" arra h gyerekkel vok. De nyilván anyukának rákéne szólni a gyerekre ha így viselkedik.
Mit tennék? Lemondanám az estét, közbejött valami stb., legközelebb ismét, egy idő után már nem keresitek egymást. Totál ellentétes a véleményetek dolgokról,egy idő után úgyis elhidegülés lenne a vége.
Ha nagyon fontos nekem ez a személy, gyerekkori barátnőm vagy ilyesmi, akkor bizonyos fokig tűröm hogy rombadöntse a lakásomat, egyébként nem.
A gyereknevelés kérdései (szoptatás, tápszer, altatás, nevelései módszerek stb.) mind puskaporos hordó. Majd megtudod te is.
Nem volt túl késő, ők 7kor fürdenek. Jár hozzánk más kisgyerekes is. Velük hasonló rossz tapasztalatom nem volt. A nyuszit sajnos nem tudom eltenni máshova. Nagy a ketrece.
A tápszer és szobatisztaság:
Lehet, hogy az én gyerekem is tápszeres lesz, nem tudhatom előre, azt viszont igen, hogyha lesz rá lehetőségem szoptatom. Nem én hoztam fel a témát, valamiért kényszeresen engem bombáz ilyen random beszólásokkal, hogy majd én sem tudok szoptatni, és a gatyánk is rámegy majd a tápszerre. Erre lemondtam az én tapasztalatomat. Nagyon sajnálom, ha ezzel megbántottam valakit.
A pelenka téma azért volt fura nekem, mert a hasonló korú kisgyerek ismerőseink szobatiszták. Viszont, amivel sehogy sem tudok egyet érteni, az az, hogy majd az oviban az ovónő átszoktatja. Ezen akár, hányszor előhozza lerökönyödök. Egyszer megkérdeztem nem feltétele e az ovinak a szobatisztaság. Azt a választ kaptam, hogy őt ez nem érdekli.
Az pedig, hogy leírtam milyen furcsa dolgokat csinál a gyerek... Azt vártam, hogy nem beszólást, hanem tapasztalatokat kapok. Az apoka szeretné fejlesztésre vinni a kisfiút, de anyuka szerint minek. Az apuka rokinunk, rendszerint nekünk panaszkodik arról, hogy mi nincs rendben a gyerekkel, a párjával és hogy ő tenne azért, hogy a gyerek fejlődjön. Nevelné, rászólna, de a párja ilyenkor megsértődik, hogy márpedig az ő gyereke tökéletes.
Csak azt nem tudom, hogy én ebben az egészben mit tehetnék, nem értem mit várnak el tőlünk. Hiszen tényleg szó nélkül segítettünk nekik eddig.
Ma lemondtam egyébként a "randit" azzal, hogy közbejött valami. Erre megkaptam, hogy mi milyen elfoglaltak vagyunk. És neki most újra kell szervezni a napját így O.o
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!