Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Miért kellene a különélést...

Miért kellene a különélést erőltetni, ha a gyerekünk kedvéért, tudunk együtt élni? (hosszú lesz)

Figyelt kérdés

Volt egy kérdésem, és kicsit elterelődött az iránya.

Engem meglepett, hogy ennyire mozdítanának a jelenlegi helyzetemből.


Leírom a jelenlegi helyzetet (papírunk is van a dologról így csak közös megegyezéssel, vagy pereskedéssel változtathatunk rajta, ügyvédek előtt írtuk, a megjelölt időintervallum egy év, utána újratárgyaljuk, írjuk)


Egy fedél alatt lakunk, ami az apa tulajdona. Nekem nincs saját lakásom, önerőre gyűjtök. A kicsit felváltva visszük bölcsibe, rokonokhoz kirándulni etc. Mind a ketten más más városban dolgozunk, így ingázunk, de ezzel együtt is nagyjából ugyanannyi időt töltünk a kicsivel. Ő nem fizet gyerektartást, én nem fizetek a lakásra, így tudok félretenni, nem más zsebét gyarapítom.

A párkapcsolati dolgokat lerendezzük ahogy akarjuk, tudjuk. A lakásba nem hozunk fel ilyen kapcsolatot, nem tudom hogy neki van e nem e, nem szoktam kérdezni. Nekem komolyabb nem volt/ lesz még egy ideig, nem nem azért mert még szeretném az apját, időm és energiám, no meg kedvem sincs sok hozzá.

Ő nem rakhat ki engem, én nem költözhetek el a gyerkőccel.

Nem szoktunk veszekedni, ez a felállás is csak azért működik, mert képesek voltunk felnőttként félretenni a személyes sértettségünket.


Tehát összegezve, a kicsi nyer, mert látja mind két szülőjét, és a megszokott szeretetteljes környezetében van.

Az apja nyer, mert mindennap látja a gyerekét, nem kell gyerektartást fizetnie, nem kell egyedül megoldania mindent a picivel kapcsolatban mert itt vagyok, számíthat rám.

Én nyerek mert, mindennap velem van a kicsi, nem kell se gyerektartást se albérleti díjat fizetnem, nem kell mindennel egyedül megbirkóznom mert az apja segít.


És erre itt mindenki azzal reagált hogy költözzek el.

Mit is nyernék vele, akár én akár a kicsi?


Első körben nem is biztos hogy nyernék,

ha elköltözök mielőtt pereskednék, akkor azzal indulok hogy minden előzetes indok, közlés nélkül, felrúgtam egy érvényes megállapodást amire én is ahogyan az apja is köteleztem magam. Felelőtlenül elszakítottam a gyerkőcöt az apjától, a megszokott otthonától, a bölcsődéjétől (a bölcsőde nem kötelező, az sem biztos hogy az új lakhelyen felveszik őt (létszám függő), akkor pedig hogyan oldom meg hogy dolgozzak?), nem biztosított hogy ugyanúgy mindennap láthassa, ha bekopog az új lakhelyünkre az apja akár rendőr mellet, hogy hazavinné a kicsit nem mondhatnám azt hogy nem. A kicsi lakcímét, csak az ő hozzájárulásával változtathatom meg (igen kell az aláírása), ameddig nincs kimondva az hogy az én felügyeletem alatt van. Az apja el tudja látni, tud gondoskodni róla. Saját lakása van, oda vittük haza a kórházból a törpét, oké a műszakját át kérne kérnie, de ha azt meg tudja oldani semmi nem szólna ellene. Lehet jönni azzal hogy de én vagyok az anyja, de addig amíg érzelmi és anyagi biztonságot tud nyújtani a kicsinek, ezt pont nem fog senkit érdekelni.


A gyerekünk kiegyensúlyozott, nagyon barátságos, közvetlen természete van, nincs lemaradva semmivel, tényleg semmi jele se itthon se a bölcsődéjében annak hogy megviselné őt a jelenlegi helyzet. De ez sokban múlik rajtunk, hiszen törődünk a gyerekünkkel, nem veszekszünk egymással, nem hordunk fel idegeneket, nem teremtünk kényes kellemetlen helyzeteket.

Persze ez nem fog örökké tartani. Nyilván egy idő után elköltözök, de akkor is olyan távolságban gondolkozunk (igen az apját is foglalkoztatja ez a kérdés) ami a kicsinek átjárható kettőnk között, mert mind a kettőnkhöz joga van. És mind a ketten szeretnénk is ott lenni neki. Szeretnénk ha ez úgy zajlana hogy ő is amennyire lehet megértse ezt. Hiszen később ez fontos tapasztalat lesz. Az hogy igen, ha két ember nem szereti egymást akkor nem kell egy párnak lenniük, de ha van egy gyerekük aki fontos nekik akkor igenis lehet és fontos olyan kompromisszumokat kötni amik mindhármójuknak elfogadható.


Amúgy kedvencem az volt hogy nem tudnék saját lábra állni, nem vagyok kiszolgáltatott helyzetben tehát anyagilag, az albérlet ára miatt bőven járna lemondással, de megoldható lenne, csak nem gondolom azt hogy a gyereknevelés csak az én kiváltságom/keresztem (ki hogy éli meg) és ebből kirekeszthetem az apját.

Lehet hogy megint meg fogok lepődni a válaszokon, de én tényleg szerencsésnek gondolom ezt, mert hány gyerek, anya, apa tudja elmondani azt hogy egy szakítás után így együtt tud működni? Le is léphetett volna, élhetné az életét kötetlenül, anyagilag meg se rendítette volna az hogy gyerektartást kell fizetnie..


2018. márc. 4. 06:53
1 2 3
 11/29 anonim ***** válasza:
65%
Az előző kérdésben kibukott, hogy apuka csak akkor/azért "segít", amikor/mert ott vagytok neki helyben, ha viszont kb. ki kell mozdulnia miatta a lakásból/környékről, már nem ennyire idilli a helyzet, ezért akarod napi 3,5 órát utaztani a gyereket oviba.
2018. márc. 4. 08:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/29 A kérdező kommentje:

Nem vagyunk ridegek, jó nem puszilkodunk, persze hogy nem alszunk együtt, és nem úgy nézünk már egymásra, de nem kapunk frászt attól ha hozzáérünk a másikhoz, lásd a vállmasszírozás jól esik egy hosszabb nap után. Apróságokat van hogy adunk a másiknak (reggeli kávé, süti, csokoládé, energiaital) szoktunk hármasban is, bár tény hogy külön külön szoktunk többet játszani vele.

A szeretet egy érdekes kérdés, mert tény hogy nem vagyunk és nem leszünk egy pár már, de egyfajta gondoskodás megmaradt. Ha úgy van meghallgatom hogy mi van épp a munkahelyén, ha én vagyok pl fáradtabb nem piszkál, hagy pihenni.


Ezért is írtam a szeretetteljes légkört, mert felé teljesen így fordulunk, egymás felé meg persze hogy nem úgy mintha egy pár lennénk, de nem csak megtűrjük a másikat a pici nevében.

2018. márc. 4. 08:13
 13/29 A kérdező kommentje:
Igen elköltözni tökre nem akar a lakásából. Tény hogy ő is máshol dolgozik ezért neki sem kéne annyit ingáznia, de nem akar költözni, ahogyan műszakot se vállalna állandóra, bár erre már inkább hajlik.
2018. márc. 4. 08:15
 14/29 anonim ***** válasza:
68%

Itt úgy dobálóznak azzal, hogy költözz el, mintha az egész csupán annyiból állna, hogy zacskóba dobsz egy pár dolgot és átsétálsz egy másik lakásba, mintha a szomszédhoz ugranál be.

Egy 14 éves gyereknek is sokszor odalökik a kommentbe, hogy "majd költözz el, sok sikert, pá". Mintha az a 4 év amíg felnő, pár perc alatt eltelne, és utána a mekis kulimunka elég lenne egy albérletre.

A másik agyas tanács: kúrjál valakivel és költözzetek össze. Na, nálam itt szakad a cérna. Ilyeneket csak valami agyatlan véglény mond.


Ha így döntöttél, akkor hajrá, szerintem is felesleges ezt ide kitálalni, mert így csak magyarázkodásnak tűnik. Nem kell itt senkit meggyőznöd, itt senki sem követendő példa, mindenkinek van valami defektje.

Persze most még jó a gyereknek mert kicsi, de azért ha feszkó van azt már ő is megérzi, csak épp nem tudja behatárolni miről van szó.

2018. márc. 4. 08:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/29 anonim ***** válasza:
91%

Én nem tudom eldönteni jó vagy sem.

Jobb, mintha folyamatosan veszekednétek, feszültség és rosszindulat lenne.

De rossz, mert mégse igazi "család" vagytok. És azért ott van a levegőben, hogy mondjuk a férfinek lesz egy komoly kapcsolata, ahol ti (leginkább te) púp leszel.

Ha külön lakrész lenne vagy emelet, azt mondanám végre látni olyan szülőket akiknek a gyerekük fontosabb, mint az egojuk, de így hogy egymást masszírozni szoktátok stb. Számomra necces.

2018. márc. 4. 08:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/29 anonim ***** válasza:
89%
Most nem fogom megkeresni a másik kérdésedet, de ott arról volt szó, hogy az apa olyan szinten betart neked, hogy napi 3-4 órát készülsz utaztatni a gyereket egy másik bölcsibe, mert nem hajlandó érte menni, pedig ráérne (vagy valami ilyesmi, pontosan nem emlékszem). Biztosan jót tesz egy ilyen környezet a gyerek fejlődésének. Ő abban fog szocializálódni, hogy ilyen egy házasság. A saját feleségével is így fog bánni, de nem akkor, amikor már szétmentek, hanem a házasság alatt, hiszen neki azt tanítjátok, hogy ez a házasság, ahogy ti éltek.
2018. márc. 4. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/29 anonim ***** válasza:
68%

De minek a kérdés, ha szerinted minden jó és happy?

Neked kell így élned, nem nekünk.

Valaki belinkelné az előzőz, hogy abban miről vekeng?

2018. márc. 4. 10:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/29 anonim ***** válasza:
2018. márc. 4. 10:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/29 anonim ***** válasza:
80%
Nem kell a különélést erőltetni, de így nem is vagytok "külön". Együtt vagytok egy szenvedélymentes, se veled-se nélküled kapcsolatban. Persze, senkinek semmi köze hozzá, csak megvonjátok magatoktól az esélyt, hogy találjatok mást, akivel akár még boldogok is lehetnétek. A gyerekkel lehet takarózni, de nem érdemes, magatok miatt éltek úgy, ahogy, nem a gyerek miatt. Ha esetleg valamelyikőtök talál valakit, akkor majd borul az egész, de az is lehet, hogy még 10-15 évet is elkaristoltok így.
2018. márc. 4. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/29 anonim ***** válasza:
74%

Miért írod ki a kérdést, ha mindent megmagyarázol, és szerinted ez így jó akkor mit mondjunk.

Egyébként nem, ez így nem jó egyáltalán nem egészséges és te csak azért vagy ott mert nincs hová menned.

Egyébként van tapasztalatom ebben, mert mi is hasonlóan éltünk több mint kettő évet, de nálunk a gyerek születése utántól, tehát ő még nem fogta fel annyira mint a tied, a másik, hogy mi külföldön éltünk ott azért nem olyan egyszerűen ugrál az ember. Viszont amikor kettő év után el tudtunk költözni, én is és a gyerek is sokkal boldogabbak lettünk, igen még csak két éves de már látszik rajta.


Egyébként meg kicsit bele kellene gondolnod, te ott csak egy megtűrt személy vagy , nem a te házad , holnap haza állíthat a férfi hogy holnapután költözz el, mert egy új nőt hoz oda akkor mit csinálsz ?

Mert te mehetsz ahova akarsz, viszont a gyereket nem viheted az utcára, ott el is veszted az egészet.

Felnőtt nő létedre kicsit gondolkozzál, és teremts valami jövőt magadnak meg a gyereknek. Most az, hogy te saját lakásra gyűjtesz, ez mind szép és jó de akkor még 10 évig ig itt szándékozol maradni? Teljesen fölöslegesen ír bárki bármit is mert mindent kimagyarázol és szerinted ez így jó csak nem értem akkor miert Írsz ki kérdést.

2018. márc. 4. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!