Gyermekvállalás anyagi feltételek megteremtése, most ez kamu vagy vagy van realitása?
Nincs gyermekem. Szeretnénk, még dolgozunk rajta anyagilag, albérletben vagyunk, gyűjtünk.
Szeretnénk egy saját kislakásba a babát, nem attól félni, hogy mikor mond fel a tulaj és mehetünk az utcára.
Körül néztem ismerősi, baráti körben otthonteremtés tekintétében. Szinte mindenhol a szülőktől kapott, örökölt otthonban vannak a fiatalok. Én egy fiatal párt nem ismerek, akik maguk gyűjtögették össze a pénzt plusz hitelt vettek fel hozzá. Mindenki támogatással jutott otthonhoz. Nyugat-Magyarországról van szó. Itt kb. 8-10 millió önerőnek meg kell lenni ahhoz, hogy egy 13-15 milliós kislakást meg lehessen venni. Persze falun lehet olcsóbban is valamivel, de kérdés, hogy az autók fenntartása, benzin, idő stb. megéri-e..
Szóval a realitások talaján állva ez csak egy blöff duma, hogy teremtsd meg magadnak a bizontságot, hogy családod lehessen? Mert én erre példát nem látok.
29, 31 évesek vagyunk, 25 éves korunkig egyetem tanultunk. Egyébként nem keresünk rosszul. De túl jól sem, átlagos.
Természetesen 35-40 éves párokkal kapcsolatban nincs tapasztalatom.
Szeretnénk viszonylag fiatalabban vállalni az első gyermeket.
Én is Nyugat-Magyarországon élek (Mosonmagyaróvár), de szinte mindegyik bank 30%-os önerőre ad lakáshitelt. Ami egy 15 milliós kislakás - sajnos inkább garzon - esetében 5 millió, nem 8-10.
A kérdésedre válaszolva semmi szülői támogatásunk nincsen, sajnos inkább csak elvettek, mint adtak. Albérletben élünk, ide született az első fiunk. Nem bántam meg, mert egyébként nagyon szépen élünk, de a saját házra még gyűjtögetünk.
Szerintem szülői támogatás, öröklés nélkül valamiről le kell mondani. Vagy a saját ingatlanról vagy a korai gyermekvállalásról.
A környezetem nagyon vegyes. Van aki örökölt házat, van aki kapott önerőt, és van aki saját maga teszi félre, mint mi.
Mi örököltünk lakást, abban élünk, 78 nm. Már van egy kislányunk és úton a tesó is. Férjem 18 évesen érettségi után feljött Budapestre és saját erőből felküzdötte magát és a belvárosban van egy vendéglátó helye. Én főiskolára jártam, imádom a munkám, de hát eü..., Férjem 10-szer annyit keres, mint én. Meg is dolgozott érte. Mi megvártuk, hogy meglegyen az anyagi biztonság, amit felépítettünk. 8 év után vállaltunk gyereket, jövőre költözünk a házunkba, amire már csak maximum a banktól kérünk kölcsön. Most indítottunk egy saját vállalkozást, ami azért jó, mert passzív jövedelemhez jutunk.
31 évesek vagyunk
Anyum örökölt, abban élünk, de szeretnénk majd sajátot.
Van egy ltp-nk, de most nyitunk még kettőt.
CSOK nem játszik, nem akarunk gyereket.
Egyelőre van hol lakni, nem dobnak ki, többet is tudnánk félrerakni, de nem spórolunk és szeretünk utazni.
14: nyilván nagyban függ a dolog attól, hogy ki mennyit keres. Ha éppenhogy kijössz albiban a pénzedből, és úgy érzed, hogy sehogy nem tudsz félretenni, akkor sajnos tényleg nem tudsz mit tenni. Igazából ugye odáig kéne eljutni, hogy önereje legyen valakinek, ha az megvan, hitellel lehet házat venni, most tökmindegy, hogy lakbért fizetsz, vagy hitelt (azaz hogy nem mindegy, mert most már a lakbér kb. drágább, hitelt meg ugye a sajátodra fizetsz, úgy értem a mindegyet, hogy így is-úgy is elmegy havonta egy fix összeg).
Abban is igazad van, hogy a lakástakarék önmagában szart se ér, durván másfél milla jön össze 4 év alatt, semmire nem elég. Ez csak annak jó, aki tud még mellé spórolni, vagy akinek már van saját, és újítani akar rajta valamit.
Szóval ja, megint oda lyukad ki az ember, mint mindig, hogy normális fizuk kellenének, nem 10+10 CSOK 3 gyerekre meg ilyenek...
Nekünk csak álom marad a saját ház jó darabig.
Pedig sokáig vártunk a csodára, mindketten dolgoztunk, csak "rossz" szakmát választottunk, ráadásul kelet magyarországon élünk.
31 évesen szültem az első gyerekem, most várjuk a másodikat és még mindig albérletben élünk. Esély sincs jó ideig saját házra sajnos.
Ismerőseim körében is legtöbben szülői segítséggel, öröklés, vagy jó házasodás útján, esetleg külföldi munkával szereztek saját lakást/házat. Itthon egyedül, tisztességes kétkezi munkából szinte lehetetlen lakást venni.
Az igazsag az,hogy nem lehetetlen sajat penzbol,hitel es szuloi segitseg nelkul lakast venni.
Parom 32 eves,en 29 es 2 eve sajat lakasban elunk.
Jo kornyek,3 szoba.
Parom eredeti szakmaiban maszekol,es mellette dolgozik rendes munkahelyen.egyikunk sem diplomas,mindketten estin erettsegiztunk,en gyerekek parom munka mellett.majd parom szinten estin tovabb tanult es igy szepen lepkedett feljebb a munkahelyen.
Maszekbol evi 1,5-2 millio jon ossze,amihez egyaltalan nem nyulunk.plusz a havi bevetelunkbol is minimum 130 ezret felreteszunk.ezt akkor is felretettuk mikor meg albiban eltunk.
Emellett 3 gyereket nevelunk,mindenunk megvan,de rendesen odafigyelunk mikor,mire koltunk.
Jarunk nyaralni,es ha sikerul a gyerekeket osszeegyeztetni a mamakkal akkor meg kettesben is eljarunk evi par alkalommal(mozi,vacsora ilyenek)
Igaz,hogy ez boszme sok munka volt,es leginkabb parom reszerol.szoval csak akarni kell,vagy ilyesmi.
Ettol fuggetlenul azzal sincs semmi bajom,hogy ha mas segitseggel vesz lakast,vagy epp alberletben el.ne ertsetek felre.nem vagyok elszallva magunktol.leven,hogy parom erdeme nagyreszt.o ebben nott fel,mar gyerekkent sporolt.22 evesen hitel nelkul vett egy akkor 4 eves autot.azota is az van,majd a kovetkezo beruhazas mar egy uj auto lesz.
De azert az ismerettsegi korunkben sokan ugyan igy felre tudnanak tenni,tudnanak plusz munkat vallalni de inkabb elszorjak a penzuket,es pihennek a szabadnapjaikon es csak ugy vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!