Honnan lehet tudni, hogy az apa tényleg gyereket szeretne, vagy csak a gyerek gondolatát?
Tegyük fel, hogy egy olyan ember akar gyereket, aki sohasem volt gondoskodó típus. Szeretni nagyon tud, de gondoskodni, odafigyelni, megdolgozni a kapcsolatért, na azt nem. Most egy ilyen ember vajon belegondol, hogy egy gyerek nem az a cukin mosolyogva alvó babóca, akiket a az Insta és Face posztokban lát, hanem szívás, munka, idegölő átsírt éjszakák, emiatt ingerült házastárs, kevesebb szex, több vita, otthon ő háttérbe kerül, az eddigi zéró helyett 50% otthoni munka, nincs spontán program, nincs hajnalig filmezés, nincs az, hogy most feszülten jött haza (az amúgy tényleg stresszes) munkahelyéről, és akkor most pár órát lazítani szeretne...
Mert mondani mondja, hogy felfogta, de mennyi olyan eset van, hogy a gyerek születésére konkrétan rámegy a házasság. És ezért, mert egyszerűen apuci úgy gondolja, hogy ő csak megtanul egy plusz nevet, meg több pénzt ad haza, és ennyi, a babát hazaérve megnyöszögteti 5 percre, aztán ugyanúgy él tovább, mint azelőtt. Azt honnan lehet tudni, hogy “apajelölt” tényleg akarja munkával, szenvedéssel, mindennel együtt az egészet, vagy csak mondogatja hogy akar gyereket, de igazából csak az apaság ténye tetszik neki, a cuki dolgok, és nem fogja fel teljes súlyával, hogy mibe akar beleugrani?
válasza:Én így vállaltam be a gyerekeimet, hogy ilyen állapot volt nálunk is. De a férjem meg is mondta, hogy a gyereknevelesből kivonja magát, az az anyák dolga. Mivel nagyon szerettem volna gyereket, így belementem annak tudatában, hogy rám szakad minden. 1 kicsit bíztam azért benne, hogy hátha mégis kiveszi a részét.... de nem... nagyon kemény volt az első 3-4 év. A 2 fiam közt 23 hónap van.
Nehéz volt, sokat veszekedtünk! Nagyon kimerült voltam. Én nem tudtam elmenni sehová kikapcsolódni ellenben vele. Ő minden héten eljárt kikapcsolódni. (Mai napig így van)
Volt olyan pont, hogy azt mondtam nem bírom tovább feladom és elmegyek a 2 gyerekkel. Aztán elkezdtem dolgozni a kicsit még nem volt 2 éves se. Engem és a kapcsolatunkat a munka mentette meg. Végre felnőttek közt lehettem, hasznosnak érezhettem magam. Ott egy kicsit helyrebillentünk. A gyerekek is átaludták eztán az éjjeleket, es én is el-el jártam kikapcsolódni. (Néha 1 mozi pl)
Most a fiúk 5 és 7 évesek. A gyerekneveles most is rám szakad és nehéz anyának és apának is lenni egyszerre, de mivel már nagyobbak tud velük programot csinalni. (Ok nagyon ritkán de na)
Szóval igen meg kell gondolni ezt a döntést ilyen férj mellett. Qrva nehéz lesz!!!
Én nem bántam meg. Imádom a 2 gyerekemet, de rohadt sokat sírtam.
válasza:A Kérdező biztos hogy úgy járna mint az utolsó válaszoló: neki kéne egyedül mindent csinálnia a gyerekekkel. Mivel a férfi már most sem segít semmit, mindent a saját kényelme szerint csinál, ez biztos hogy nem változna utána sem.
A kérdezőnek kell mérlegelnie hogy ez megéri-e neki így vagy sem.
Én biztos hogy nem vállalnék ilyen gyereket, ahol apa olyan mintha nem is lenne. 1 gyerek mellett is baromi nehéz teljesen egyedül csinálni mindent, 2 gyerek mellett meg pláne. Elmúltak már azok az idők, amikor a gyerek dolga csak apáé volt, manapság már az anyák is ugyanúgy dolgoznak, nekem nem kéne olyan pasi aki otthon a kisujját se mozdítja meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!