Mi traumatizalja jobban a gyerekeket: a szulok folyamatos konfliktusa vagy az egyik szulo ongyilkossaga?

A szoban forgo esetben ket gyermekrol van szo, mindketto 5 es 10 ev kozotti. Mindket szulohoz erosen kotodnek, es azt kivanjak, hogy azok jo kapcsolatban legyenek egymassal. A konfliktus lenyege, hogy a feleseg a hazassag masodik evetol fogva tobbe-kevesbe folyamatosan elegedetlen a ferje keresetevel (a szulok kozul csak a ferj dolgozik rendszeseresen, intellektualis munkakorben), haztartasi dolgokban valo viszonylagos jaratlansagaval, es ujabban kulso megjelenesevel (sulytobblet). Eziranyu ingerultsege legtobbszor szobeli, idonkent pedig fizikai agresszioban nyilvanul meg. A ferj az o haziasszonyi, illetve anyai kepessegeit elismeri, de erosen traumatizalja a feleseg reszerol megnyilvanulo lenezes, agressziv kritika, es idonkenti testi fenyegetes. Osszefoglalaskeppen ugy lehet leirni a problemat, hogy a feleseg a ferje szemelyevel es szemelyisegevel mint olyannal elegedetlen, es erzelmileg, testileg mar nem vonzodik a ferjehez. A ferj elsodlegesen a feleseg vele kapcsolatos magatartasat fajlalja, es az idonkenti "szelcsendekben" kozeledni probal hozza. A feleseg nem kivan valast kezdemenyezni, mivel ez szamara anyagilag hatranyos volna es a gyerekek sem ertenenek vele egyet. Azt viszont elfogadna, hogy a ferj kezdemenyezze a valast, mert akkor a ferj lenne a felelos a valasert es o hagyna ott onzo modon a csaladjat. A ferj nem kivan valast kezdemenyezni, mivel a fenti trauma utan nem erzi magat alkalmasnak ujabb kapcsolatra, es ugy erzi, elveszitene a gyerekek szeretetet, ha o lepne ki a hazassagbol. Az adott korulmenyek kozott mi traumatizalna jobban a gyermekeket: a hazassagi konfliktus allandosulasa es tovabbi kielezodese, vagy az apa halala? Anyagi szempontbol az utobbi komolyabb problemat jelentene, de az anya csaladja segitsegevel az igy elvesztett jovedelmet reszben lehetne potolni. Az apa halala eseten az anya valoszinuleg nem menne ujra ferjhez. A jelenlegi helyzetben az anya nemegyszer hangsulyozza a gyerekek elott, hogy az apjuk rossz, ertektelen ember, az apa tartozkodik attol, hogy a gyerekeknek rosszat mondjon az anyjukrol. Mivel a hazassagi problemak megoldasara keves remeny latszik (a feleseg elutasito, biralo attitudje a fokozatosan javulo anyagi korulmenyek kozott is fennmaradt), csak harom rossz alternativa kozott lehet valasztani: a valas, a konfliktus allandosulasa, illetve az apa ongyilkossaga. Mivel az elsot egyik fel sem kivanja kezdemenyezni, marad a ket masik alternativa. Pszichologiailag mindketto megviselne a gyerekeket, de a szulo elvesztese miatti trauma, ha hosszu is, talan rovidebb lenne, mint az allandosult hazassagi konfliktus traumaja.