Normális, hogy ennyire szarul érzem magam attól, hogy körülöttem mindenki babázik?
Baráti társaságban, családban, munkahelyen sorra jön a baba mindenhol. Mi meg dolgozunk, mint a güzü, és próbáljuk megteremteni az anyagi körülményeket, hogy jöhessen a baba...
Nagyon vágyunk már rá, de még várnunk kell, hogy biztos hátterünk legyen. Jó esetben is legalább még 1 évet.
És most újságolta el még egy ismerősöm, hogy terhes. Olyan nehéz ilyenkor őszintén örülni. Folyton a sírás kerülget azóta...
válasza:Hidd el, hogy hatalmas különbség van úgy babát várni, hogy anyagilag minden kerek, mint úgy, hogy bizonytalan az anyagi helyzetetek.
Amit lehet, érdemes megteremteni még a gyerekvállalás előtt, mert utána nehezebb.
Én marhára élveztem, hogy a babaszobát saját izlésem szerint rendeztem be, hogy volt pénzünk a magánorvosra, hogy csak magammal illetve a terhességgel kellett foglalkoznom, mert biztonságos háttérrel rendelkeztünk.
Megéri várni egy évet, mert a terhesség és a szülés egy hatalmas élmény, és ki kell élvezni minden pillanatát, illetve a szulést túl kell élni, de az is szuper dolog. Ha nem kell máson aggódni, akkor tudod megélni csodaként.
Szóval fel a fejjel, egy év gyorsan elrepül.
válasza: válasza:Nálunk is ugyanez van/volt. Kb. 3 éve én is feltettem egy hasonló kérdést itt.
Sokáig én is elkeseredtem, amikor valamelyik ismerősöm, barátnőm, családtagom bejelentette, hogy babát vár, miközben mi még csak el sem kezdtünk próbálkozni. Őszintén szólva sokszor nem is érdekelt mi van/lesz velük, haragudtam a világra. De utána megpróbáltam másként nézni a helyzetet: először is, az, hogy én már csak a boldog pocakos képet látom, vagy hallom a nagy bejelentést, az nem jelenti, hogy annak a lánynak/párnak tökéletes az élete, vagy nem voltak küzdéseik. Másrészt félretettem a büszkeségemet és elkezdtem őszinte érdeklődést mutatni. Pl. érdekelt a próbálkozás folyamata (fogamzási praktikák, egyiküknél inszem, lombik, stb.), a babavárás ideje (munka, orvos, babaholmik beszerzése), terhesség lefolyása, a szülés folyamata, az újszülött ellátása. Úgy érzem rengeteget tanultam, ahogy meghallgattam a gyakorlati tapasztalataikat.
Mi tavaly jutottunk el végre a lakásvásárlásig, ami rettenetesen nagy megkönnyebbülés volt. Azóta folyamatban van a babaprojekt is. És igaz, hogy szívem szerint 30 éves korom előtt szültem volna, de a tudat, hogy bármi is történik már utcára nem kerülünk egy kicsivel, és a szülők nyakára sem kell mennünk, csodálatos érzés. Szerintem megérte kivárni.
Viszont nálunk nem megy könnyen a dolog, valamiért még várat magára, úgyhogy ha most visszamehetnék az időben, még arra is kihasználnám a várakozási időt, hogy testileg is felkészüljek rá. Pl. el lehet kezdeni a reggeli hőmérséklet mérést, a ciklus pontosabb megismerése miatt, sőt, akár orvoshoz is el lehet menni egy alaposabb kivizsgálásra, mert szükség lehet akár egy pár hónapos kezelésre, és ne kelljen még ezzel is húzni az időt később.
Hidd el, jól gondolkoztok, csak töltsd ki hasznosan ezt a maradék egy évet, hogy minden szempontból fel legyetek készülve. 31N
válasza:Szerintem ha gyereket akartok akkor vágjatok bele. A többit megoldjátok ha akarjátok. Egy év alatt mégis mi történik amit nem lehet megoldani terhesen vagy baba mellett?
Pénzt kereshetsz 40-50 évesen is. Egészséges gyerekre esélyed viszont 35 év felett rohamosan csökken:
Igen egy gyerek sokba kerül amikor egyetemi tandíjat, különórát, albérletet, autót, lakást veszel neki.
De az első néhány évben alig jár költséggel.
Tök jó, hogy ilyen felelősségteljesen gondolkozol, de azért nem kell átesni a lo túloldalára.
Mert teljesen oké, ha valaki 20-as évei elején kívárja amíg lesz legalább pár év munkaviszonya a maximális GYED-hez. De azt már nem tartom ésszerűnek amikor sorba jönnek a mesterségesen magadnak felállított akadályok: most még karriert kell építenem, új építésű családi ház kell, ahhoz tartozó hitelt is kifizetem, leendő gyerek jövőjére is több milliót félreteszek. Ja csak hoppá, közben 45 éves vagyok és nem lehet gyerekem vagy nem egészséges vagy iszonyú orvosi költségek árán.
Szóval meg kell találni az egyensúlyt mert a biológia nem vár sajnos.
Mi például inkább megoldjuk a lakásfelújítást, hitel fizetést gyerek mellett.
Ha akarod megoldod, ha nem igazán akarod, akkor viszont mindig lesz kifogás, hogy még miért nem lehet.
Csak annyi az elképzelésünk, hogy ne kelljen leadnunk a mostani életszínvonalunkból.
És ezt nem úgy kell érteni, hogy szórjuk a pénzt minden szarra, csak egyszerűen normálisan élünk.
Nyaralni sem járunk külföldre, idén pl. csak a szüleim telkére megyünk ki pihenni 1-2 hétre...
Csak van egy autónk, ami rendben van tartva, és havonta egyszer tankolunk bele egy teli tankot...
Vannak házikedvenceink, akik sajnos problémásak, és rengeteg elmegy az állatorvosi költségekre, de mivel felelősséget vállaltunk értük, és imádjuk őket, semmi pénzért nem válnánk meg tőlük...
Van 2 fundamentánk, ami havi 40.000 Ft... És azzal, amit most keres a férjem (a jelenlegi munkájához nagyon túlképzett és alul van fizetve), épp, hogy nullára jövünk ki, sőt, már hozzá kellett nyúlni a félretett pénzhez is.
Sajnos, most azt látjuk, hogy ha most nem várnánk, és jönne a baba anélkül, hogy előbb ezt a helyzetet megoldanánk, akkor nagyon rossz vége lenne, és vagy jelentősen le kell adni a színvonalból (pl. ha nem tudom kifizetni az állatorvost, belepusztulnék, ha hagynom kellene szenvedni az állataimat, vagy inkább én nem ennék, hogy nekik tudjak segíteni)... Vagy pedig a szüleinken kellene élősködnünk... Szóval ilyen helyzetbe semmiképpen sem vagyunk hajlandóak kerülni.
Tavaly még annyira lelkes voltam, hogy tavasszal belekezdünk a babaprojektbe, de nem vették fel a férjemet az álomállásra, ezért kényszerült most átmenetileg egy rosszabb helyre, ahol jelenleg kevesebbet keres, mint én :( Folyamatosan keresünk neki, nincs olyan nap, hogy ne jelentkezne valahová, szóval előbb-utóbb lennie kell valaminek, csak kérdés, hogy mikor.
Én pedig több pénzt kapok kézhez, mint amennyire be vagyok jelentve, szóval a csed, gyed azért kevesebb lesz, mint a mostani fizum.
Már dokinál is voltam, elvileg minden rendben van velem. Dohányzásról hónapokkal ezelőtt leszoktam. Szedek vitaminokat. Mérem a hőmet, elég jól ismerem már a ciklusomat. A szabadidőmet azzal töltöm, hogy rendbe rakom a lakást, kidobom/eladom a felesleges holmikat, selejtezek, szortírozok. Elolvastam már egy rakás könyvet a terhességről, gyereknevelésről. Szóval mondhatni a felkészülés folyamatosan zajlik, csak a megfelelő körlményeket kell kivárni.
Ha még azt is megvárnánk, hogy előbb saját lakáshoz jussunk, 35 fölött szülnék, addig meg semmiképp sem akarunk várni. Sajnos nekünk nincs segítség ilyen szempontból, és örökölni sem fogunk, csak a hitel a megoldás, ha nem akarunk albérletben megöregedni
válasza: válasza:No hát akkor ezek szerint nektek nem a gyerek a legfontosabb. Nekünk a gyerek volt fontos, így nincsenek állataink és kocsink sem (Budapesten teljesen felesleges) amik csak viszik a sok pénzt.
Persze a gyerek sincs ingyen de csp+adókedvezménynél többet közvetlenül nem nagyon költünk rá, 1 éves múlt. Majd óvoda és iskola idején biztos többe kerül, de most még nem.
Döntsd el mi a fontosabb neked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!