Mikortól birok vásárolni ezt-azt a babámnak? Miért vagyok ilyen?

én is márciusban szulok, sajnos senkitol nem kaptunk semmit, igy nagyon nehez, de legalabb mar a ruhacskakat megvettem, szepen lassan haladok a tobbivel is, remelem, mire 30 hetes leszek minden meglesz, nem akarok nagy pocakkal vasarolni.

batran vasarolj szerintem neki, ne dilemmázz :D :)

Ne érezd magad emiatt rosszul, én azt mondom, hogy hallgass az ösztöneidre és ne kényszerből vásárolj. Biztos, hogy nem lesz semmi baj és nem emiatt tart vissza a tudatalattid a vásárlástól, egyszerűen csak arról van szó, hogy az első terhességnél az ember szerintem sokkal inkább "szárnyal", mint a későbbiekkel. Nem azt jelenti ez, hogy ezt a babát kevésbé várod, csak valószínűleg az agyad már tudja jól, hogy ez a kilenc hónap mégsem olyan rövid, mint ahogyan azt az ember az első terhességnél gondolja és nem fontos hirtelen lendületből megvenni mindent a huszas hetekben, hanem szépen, komótosan is ráér. Ez kicsit hasonlíthat a szüléshez: az elsőnél az ember még mindenen parázik, hogy vajon észre veszi-e, ha megkezdődik, felismeri-e a nyákdugót, a magzatvizet és sok első szülőnő már egy nagyobb jóslófájásnál is berohan a kórházba két bőröndnyi cuccal. A másodiknál viszont már kicsit tapasztaltabb, nyugodtabb és jobban tisztában van azzal, hogy mi mi után történik és minek mikor jön el az ideje.

Őszinte leszek, én a 32. héten kezdtem el vásárolgatni. Hogy miért? Egyáltalán nem babona miatt és nem is amiatt, mert nem készülnék a babám fogadására. Egyszerűen csak addig nem éreztem késztetést, volt sok más dolgom, dolgoztam, kirándulgattam és próbáltam kihasználni az időt, ami még maradt. Majd egyik reggel listával a fejemben ébredtem, szóltak a csengettyűk belül, hogy "Hajrá, gyerünk, indulj és vásárolj, ez kell, az kell, de izgalmas!" És élveztem. Ami addig csak távoli gondolataimban szerepelt és nyűgnek tűnt, akkor azokban a napokban már élvezetes program volt, a legfontosabb lett. Nagy has ide, vagy oda, ha az emberben a vágy és a lendület megvan, akkor nem érdekli, hogy mekkora a pocak, csak megy a dolgok után. Úgyhogy én cáfolnám azt, hogy nagy pocakkal a harmadik trimeszterben már nem kényelmes és nem élvezetes vásárolni. (Természetesen ennek feltétele volt az, hogy minden hónapban előtte félretettem egy összeget a kelengyére, tehát volt miből gyorsan vásárolni.) Összességében most itt ülök, a 35. hétben vagyok, megvettünk mindent, a ruhácskák ki vannak mosva, vasalva, jól becsomagoltam, hogy az illatuk megmaradjon. Semmivel sem maradtam le azokhoz a kismamákhoz képest, akik már a harmadik hónaptól vásárolgattak apránként és néha oly csodálkozóan (már már szánalmasan) néztek rám, amikor azt mertem mondani, hogy mi még nem vettünk meg semmit.

Én tényleg nem hiszem, hogy rossz előérzeted lenne és ez tartana vissza a vásárlástól, csak simán még nem szólaltak meg benned azok a bizonyos csengők! :-)