Állandóan a vitetné magát a 2 éves fiam, nem hajlandó sétálni. Mit tegyek?
Ha lemegyünk sétálni csak úgy, akkor hajlandó menni egy kicsit, de akkor is arra, amerre akar, meg levelet szed, matat stb.
De ha célirányosan megyünk, pl. mondom, hogy megyünk a játszóra, akkor egyből fel akar jönni. Vagy amikor viszem-hozom a bölcsibe, akkor sem hajlandó menni egy utcát sem, se kézenfogva, se anélkül, de le se tudom tenni, mert tapad, erősen körbeölel. Én meg már nem bírom vinni hosszú távon, és így bevásárolni egy-két dolgot mert nem tudom hova tenni, hátizsákkal meg nem akarok járni, mint egy iskolás gyerek.
Látom a másfél-két éves kicsiket, hogy ott totyognak a szülők mellett, ő meg...
Amúgy tud sétálni, meg lépcsőzni is, mert egyszer lesétált egy 25 perces utat, de akkor nem tudom, hogy mi szállta meg, de azóta sem. Szóval lusta. Már próbáltam csellel, hívogatni, rákényszeríteni, hogy induljon meg, különben elindulok egyedül, de semmi nem hatott.
Nincs semmilyen veszélyforrás, nincs ugatós kutya vagy bármi, amitől félhetne, szóval nem értem.
Mivel vegyem rá arra, hogy sétáljon.
Attól hogy valaki tanácsot ad, az még nem biztos, hogy működni fog. Főleg, hogy van, aki helybe viszi a bölcsibe a gyerekét és ritkán utazik ennyit, mint én naponta a gyerekkel, vagy nem hisztis a gyereke és hajlandó sétálni magától annyit, amennyit bír.
Én meg lementem rendes bababoltba, ahol azért nagyobb a választék, mint a Tescoba, és ezek a 8 ezer forintosak bizony nehezebbek, mint a mostani kocsink, és nehezebb összecsukni, mert "olcsó húsnak híg a leve" akad, nem csúszik össze stb. Szóval nem hatékony összecsukni. Kipróbáltam.
Igen, a vonatra meg azért nehéz feltenni, mert a régi, magaslépcsős vonatok járnak reggel! Ezen nem értem, hogy mit nem lehet érteni. Feltenni csak segítséggel lehet, ha benne van a gyerek. Ha meg kiveszem, akkor vagy lent hagyom a gyereket és addig talán nem esik, lökik a kerekek alá, amíg felteszem a kocsit, vagy a gyereket teszem fel, aki jönne utánam, amikor lemegyek a kocsiért. Reggel tömeg van, ha ez új lenne.
válasza:Csak azt nem érted, hogy nem várható el egy ekkora gyerektől, hogy sietős léptekkel ekkora távot megtegyen.
Este, bölcsi után sem, amikor már van időtök, mert akkor már okkal fáradt az egész nap után.
Még jó hogy nem megy. Plusz ott a dac is, amin nem segít, ha húzod magad után.
Az lenne az emberséges mindkettőtöknek, ha hajlandó lennél szállítani (bicikli, babakocsi, csatos), hisz még bőven abban a korban van.
A sétálást pedig nyugodt körülmények között kell gyakorolni, amikor megteheted, hogy megálljon minden fűcsomónál, mert nem siettek.
Mi is így teszünk. Játszótérre gyalog járunk, közeli boltba is (hátizsákkal, mert nem ciki és nem nőietlen), szép távokat megtesz így, viszont ha időre megyünk, akkor babakocsiba teszem vagy a hátamra "csapom".
23-as, nem várom el, hogy fél órát sietve sétáljon, de az elvárom, hogy egy-két utcát sétáljon, mert tudom, hogy képes rá, mert mint írtam előzőleg egyszer már lesétálta ezt a távot. Nem tudom, hogy akkor mi szállta meg, de megcsinálta, még én lepődtem meg. De azóta semmi.
De az azért érdekes, hogy a többi 2 éves gyerek képes és akar, hiszen látom úton-útfélen, hogy sétálnak a kicsik, ne mond, hogy nem.
És nem várom el tőle, hogy akkor, amikor sietünk, hanem amikor hazafelé, amikor már nem sietünk, ha jönne egy utcahosszt az ő tempójában, már az is valami.
Nekem az a bajom, hogy ő a játszóra sem akar lesétálni, úgy általában az.
Erre is írták itt mások, hogy hagyjam ott az úton, majd utánam jön, erre te írod az ellenkezőjét, hogy még cipeljem vagy tologassam, mert még korban van, miközben látom, hogy sok nála kisebb már sétál a szülő mellett.
Tehát nekem nem az a bajom, hogy ha elfárad, akkor fel kell venni, mert persze, hogy igen, de ő már nagyon átesett a ló túloldalára, nagyon kényelmes, pedig tudom, hogy képes rá.
válasza:"De az azért érdekes, hogy a többi 2 éves gyerek képes és akar, hiszen látom úton-útfélen, hogy sétálnak a kicsik, ne mond, hogy nem"
Ha nálatok ennyi gyerek sétál, akkor egyszer tedd le a gyerekedet, vedd fel a másikat és uzsgyi. A tied úgyse megy utánad...
Komolyan, erre már nem lehet mit mondani.
válasza:Sétálnak, sétálnak. De azt is látod, hogy honnan hova sétálnak (követed őket)?
Nálunk a játszótérre (~2 km) szinte csak mi megyünk gyalog (2 év 2 hónapos), a többi vele egykorút cipelik (b.kocsi, tricikli, hordozó).
És én is sokszor visszafelé cipelni kényszerülök, mert úgy elfárad vagy már nyűgös, leül a földre.
Nyilván motiválom, csalogatom, beszállok a játékába (pl.: csatornafedéltől csatornafedélig sétálunk keresve mindig a következőt), de nem csinálnám ezt a reggeli sietésben vagy este fáradtan.
25-ös te tényleg ilyen értetlen vagy?
Te amikor mész dolgozni, vagy mész vásárolni vagy mész bárhová, akkor nem szoktál látni gyerekeket? Főleg 4-kor? Mivel akkor hozzák őket a bölcsiből és látom, hogy a két éves formák kézenfogva sétálnak a szülőkkel, akkor mégis miről beszélsz?
És miért kellene követnem őket? Gondolom, hogy azért nem babakocsiznak, mert a kerületben laknak nem 30 km-re. De ettől függetlenül, ha egy másik kicsi le tud sétálni 2 utcát, akkor enyém miért nem tud? Engem ez zavar!
Tényleg ennyire korlátolt vagy és nem érted?
26-os nem kell látnom, hogy hova sétálnak, és amúgy miért követném őket?
Elég azt látnom, hogy a kicsi sétál. Azt nem tudom mikor tette le az anyja földre és meddig fog elsétálni, persze hogy csak azt látom, hogy sétál, talán csak 1 utcahosszt, de legalább sétál. Az enyém ennyit sem. Tök mindegy, hogy hétvége van és nem sietünk sehova és ráérnénk fűszálakat nézni meg köveket szedni stb. de ez tart kb. 5 percig, utána felkéredzkedik.
Ez nem normális, ezt senki ne mondja, hogy az egy 2 évestől normális, miközben tudom, hogy tud sétálni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!