Lányok, nők! Ti is féltetek attól, hogy nem lehet gyermeketek?

9es

Azért ez sosem biztos. Anyám kb attól terhes lett ha szépen néztek rá, volt több abortusza is. Velem 42 évesrn elsőre lett terhes. Én 4,5 év küzdelem után. Tesó sose lett.

Igen, nekem nagy félelmem volt 18-20 éves korom körül, hogy mi van, ha nem lehet soha gyermekem. Mindig is arra vágytam, hogy anya lehessek, így a kamaszkorom végefelé sokat rágódtam ezen.

Végül aztán úgy alakult, hogy félelmetesen könnyen estem teherbe, és már van egy kislányom.

Más kérdés az, hogy most megint aggaszt a téma, mert a kistesó egyelőre nem jön. Nyilván az az én butaságom, hogy evidenciának vettem, hogy ha az első rögtön összejött, akkor a másodiknál is így lesz, de próbálok türelmes maradni és nem siettetni a dolgokat.

Nem. Soha nem vágytam mindenáron gyerekre, ami azt illeti 23 évig egyáltalán nem akartam. Miután a férjemet megismertem, úgy voltam vele, hogy ha ő szeretne, és ha jönni akar akkor jön, ha nem akkor nem. Egy gyerek ellen nem volt kifogásom egyáltalán. Tőle, vele szerettem volna.

Aztán eltelt 2 év úgy, hogy nem jött össze, meg is beszéltük, hogy hagyjuk a fenébe, továbbléptünk ezen az egészen szép lassan.

Valahol meg is nyugodtam, felszabadultam, hogy nincs már az a nyomás rajtam, hogy miattam nincs gyerek, illetve ez idő alatt nagyon hozzászoktunk ahhoz, hogy szabadon, kötetlenül éljük az életünket, azt csinálunk amit akarunk, akár pihenés, akár spontán programok, és ahogy telt az idő, egyre kevésbé akartam ezen változtatni. Már nem akarunk gyereket.