3 éven aluli gyermekek anyukái, milyen háziasszonynak tartjátok magatok?

2 éves gyerekünk van.naponta,2 naponta főzök.

Tisztaság, rend: mindig lenne még mit csinálni, akkor is ha tajarítás után vagyok 5 percel.....

Lusta is vagyok kicsit. Ha a gyerek akszik, én is pihenwk, netezek, olvasok. ( még mindig kel éjjel,így kell nekem is egy kis relax.

Mi már 5 éve külön élünk a szülőktől. Így már belerázódtam a dologba. Csak akkir munka mellett kellett ezt csinálnunk

Nem vagyok hajlandó megszakadni. Egyszer már voltam kiszáradással kórházban, amikor a gyerek 9 hós volt, na akkor visszavettem.

- Főzés: Hiába főzök, senki nem eszi (nem azért, mert rossz), mert én alapból kb. annyit eszek, mint egy kanári, a 2 éves fiam is, a férjem meg lusta megnézni, hogy a hűtőben mi van a dobozban és ott rohad meg. Szóval csak annyit főzök, amennyit muszáj és tudom, hogy a gyerek megeszi.

- Bevásárlás: Sajnos olyan helyen lakunk, ami tipikus autós hely, mindentől távol, egyetlen trafikszerűség van a közelben. Szóval vagy a férjemmel együtt vásárolunk be, vagy rendelem (de ezt nem szeretem, mert nem látom élőben a húst, zöldséget stb.)

- Takarítás: Elég gyorsan rendet tudok tenni, gyorsan összeáll a fejembe a rendszer, csak hát nem tart sokáig. Erről gondoskodik a 2 évesem, és a férjem is. Szóval, van hogy két napig ott rohad a mosatlan, mert nincs rá időm. (Amúgy már dolgozom, de az utazás veszi el az időt nagyon. Este 6-ra érek haza a gyerekkel, akkor meg már inkább a gyerekkel és magammal foglalkozom és csak azt csinálom meg, amit nagyon muszáj).

Igazából nekem annyi a problémám, hogy Isten háta mögött lakunk, én nem vezetek. Ha pl. kell 1 kiló kenyér, akkor gyalogolhatok fél órát a kisboltig, aki horror áron adja, pont azért, mert nincs más a közelben. Ez nagyon leveszi az erőm. Tudom, hogy ha központibb helyen laknánk, akkor sokkal gördülékenyebben mennének ezek a "női" feladatok.

Naponta vagy 2 naponta főzök (van amikor férjem főz helyettem) sokszor még + külön is főzünk mert az egyik gyerek tej és tojásmentesen étkezik.

Többnyire én intézem a bevásárlást (férjem este 6-ra ér haza).

Többnyire rend van és tisztaság is,de azért a váratlan vendégeknek nem örülök :) mondjuk a hétfői nap az amikor kb utat kell törni a házba mert hétvégén inkább együtt vagyunk,jövünk megyünk stb és ilyen nagyon minimál módon működik az itthoni feladat.

3 gyerek van,szóval a pörgést már megszoktam,így hétköznap napközbe amikor csak 1 gyerekkel vagyok mondhatni időm mint a tenger.

De mindenbe azért bele kell jönni :D

8 éves, 5 éves, 2,5 éves

11 hónapos a lányom.

Nem vagyok magammal megelégedve. Álatálában rend van, viszont a porszívózás/felmosás néha csúszik. Nagyon próbálok rendet és tisztaságot tartani, de nem mindig sikerül. Főzni nagyon ritkán szoktam, anyósom egy utcával arrébb lakik, minden nap vagy minden másnap főz és nekünk is jut belőle.

Kezdem egyre jobban szégyellni, hogy nem főzök. Nem is nagyon tudok, vagyis ha kinézek valami receptet azt meg tudom csinálni, de fejből nem sok minden van meg és ötletem sincs, meg nagyon időm se. Most ezen próbálok változtatni, igyekszem egyre sűrűbben főzni.

A háztartás többi részével nincs gondom.

#6-os vagyok. Kimaradt, hogy a bevásárlást vagy egyedül intézem, vagy együtt, vagy ha csak mondjuk tej meg kenyér kell, akkor a férjem haza felé beugrik a boltba és hoz.

Posta,bank, és egyéb ügyintézés (saját vállakozásunk van) megosztva szoktuk a férjemnel.

Ha minden klappol, akkor (majdnem) minden nap főzök (van, hogy két napra). Vásárolni én szoktam, vagy hétvégén közösen a férjemmel.

A rendrakás viszont nálam igazi mumus. Rendbe rakom a lakást, öt perc múlva kupi van. Meg az is tény, hogy hajlamos vagyok mindent ott letenni, ahol éppen feleslegessé válik, estére például a lakás különböző pontjain mindig van legalább öt pohár :D Este elpakolok mindent, másnap kezdődik újra. De én mindig is elég kupis voltam, az tény.

Két gyerek van, másfél, és 10 évesek.

Soha nem voltam háziasszony típus, ez most sem változott. A szükséges dolgokat kötelességtudatból megcsináltam, amit lehetett, ledelegáltam.

Ennek ellenére a lányom meglepően házias jeleket mutat. Vagy elcserélték a kórházban, vagy anyám génjei csúsztak le egy generációt :)