Utálok anya lenni. Éreztél így? Hogy lehet így élni tovább az életed?

Ki ne vetítsd már a saját nyomorod másra!

Neked nem ad pluszt, téged nem szeretnek eléggé viszont, hogy megérje, de nincs mindenki így.

Ha nem bírsz kikecmeregni pszichológus segítségével sem, akkor csak az elhagyás "segíthet". Millió apa megteszi, ők se különbek.

Ezzel én is így vagyok, bár én nem akartam gyereket, hülye voltam és nem védekeztünk, így lett az első, a másodikat azért szerettem volna, mert nekem szar volt gyerekként egyedül és láttam/látom, hogy milyen jó ha az embernek van testvére..

Néha én is eljutok arra a pontra, hogy na akkor ide szakember kell, mert már nem bírom tovább, és kedves válaszolók neem, a kikapcsolódás, pár nap "szabadság" ezen nem segít, mert ugyan addig amíg nem vagyunk gyerek közelben nyugodtabb az élet, de abban a pillanatban ahogy hazaérünk ugyanott tartunk.

Én szeretem a gyerekeimet -bár nem úgy tűnhet-, és előttük sem volt egy tündérálom az életem, de bizony visszasírom és visszacsinálnám

(1,5 és 4 évesek)

"értelmes dolgot akkor sem lehet csinálni" - miért? Szerintem itt van a gond. Van segítséged, használd okosan. Nekem nincsenek itt heti többször, de amikor itt vannak vagy elviszik a gyerekeket, akkor azt csinálom amit szeretnék. Tény, hogy szervezést igényel, de megéri.

Esetleg egy pszichológust is érdemes felkeresni.

Két variáció van:

1. Depressziós vagy, amihez szakember kell és muszáj leszel beszélni erről a férjednek.

2. Egy önimádó hülye vagy, akinek fáj, hogy már nem csak róla szól a házasság és nem tud akkor és ott szexelni, amikor és ahogy akar.

És egyáltalán szereted őket egy kicsit legalább? Mert erről egy szót sem irsz.

Lehet, durva lesz, de vissza lehet csinálni, ha te tényleg ott tartasz, hogy szeretnél szingliként diszkozni, meg plázázni akkor add őket örökbe olyan szülőknek akik szeretik őket.

Talán nem alakult ki benned a szülői érzés, de akkor ne tedd lelki beteggé gyerekeidet is.

Egyetértek minden válaszadóval ,nem fogom leírni ugyanezt mint ők, mélységesen sajnállak és meg is vetlek érte, nekem egy gyerekem van 16 hónapos és ezért se akarok még neki tesót lehet nem is lesz mert így minőségi időt tudok vele tölteni, imádom minden nap ahogy fejlődik, ahogy ha baj van hozzám fordul csak és átölel szorosan, ahogy lehet együtt mókázni , ahogy napról napra értelmesebb,okosabb lesz,.. fú de ezeket feleslegesen írom le neked, de tényleg nem értem minek kellett neked kettő is ha ennyire utálod az anyaságot..

Amit kérdezni akartam hogy mennyi idősek? Nem tudsz visszamenni dolgozni? Ha már legalább bölcsis korú a pici még ott is jobb helye lenne mint egy ilyen anyánál és akkor te is élheted az életed, talán azt kibírod hogy este ellásd őket, lehet még hiányoznának is bár lehet én vagyok túl naív. Férjed mit szól ehhez, neki mit mondtad már?

Menj vissza dolgozni. Akkor is rohanás lesz, de újra minden a helyére kerülne bűntudat nélkül.

Az ember meg nem azért szereti a gyerekeit, mert megtérül. Normálisan akkor is szereti őket, ha majd csak évi 2x akarják látni, kivéve, ha szükségük van a segítségére. Azért ne hagyd, hogy csicskának használjanak, neveld őket tiszteletre és empátiára.

Nem lehet visszacsinálni, de te sem az az ember lennél már - az ember hajlamos átvenni a gyerekek hülyeségeit, de neked nem érdemes lemenni a szintjükre és belelovalni magad a hisztibe, inkább nézd meg magad "kívülről" és kotord össze azt, amiért te hálás lehetsz, mert biztos akad.