Mennyire fáj a szülés?

Gátmetszéshez nem szoktak érzésteleníteni, csak a varráshoz. Ált. tolófájásnál csípik el, már ha szükséges, és akkor pont nem érzi anyuka. Nekem a toló pl nem fájt, csak feszített, de ha nem látom azt a nagy ollót, nem tudom mire készülnek. Aztán pedig nem sokat hatott a varráskor az érzéstelenítés, de túléltem. Semmi volt a vajúdás utolsó 2 órájához képest, mikor már a világomat se tudtam. De azt is túl lehet élni. Túl kell! Valamit valamiért alapon életed főművét kapod annyi fájdalom után. Amint kibújik a baba, minden addigi rossz elszáll 1 pillanat alatt. Ha nem így lenne, soha senki nem vállalna 1-nél több gyereket. Én is újraélhetem a szülés csodáját 3-5 hét múlva. Izgulva várom :)

*Bocsánat, kicsit értelmetlenné sikerült: Szóval ha nem látom az ollót, nem tudok a gátmetszésről, olyannira nem éreztem.

Jó azoknak akik csak erős menzesz görcsként élték meg, nekem köze nem volt hozzá. A gátmetszést is éreztem, megugrottam hirtelen a fájdalomtól, mondjuk pont 2 fájás között vágtak. Hangot nem adtam, inkább koncentráltam hogy ne pánikoljak. Félni fölösleges nyavalygás szerintem, mióta ember él a földön a nők vajúdnak és nem a fájdalomba haltak bele eddig sem. Harmadikat várjuk egyébként.

Eg olyan hülyeség, hogy "nem mindenkinek egyformán fáj". Erre van a fájármérő az nst-n. Van aki jobban bírja, van aki kevésbé. A tolófájás pedig a gyerek méretétől függ szerintem, hogy fáj vagy csak a tolási ingert érzed. Úgyhogy ez tőled és a gyerekedtől függ neked milyen lesz.

Én amint megláttam a pozitív tesztet hihetetlen boldog voltam, a 2.gondoltalom pedig az volt, hogy tejóég meg is kell szülni. Hihetetlenül szorongtam végig terhesen a szüléstől. Nemcsak a fájdalomtól féltem, hanem hogy minden rendben legyen a babámmal. Tényleg rettegtem. Amint elindult a szülés elszállt minden félelmem. Sose felejtem el azt a pillanatot, amikor már a kórházban voltunk, átöltöztem a szüléshez a kórházi hálóingbe. Megálltam egy pillanatra és tudatosítottam magamban, hogy mostmár nincsen visszaút (nem mintha előtte lett volna:) végigcsinálom, mert egy csoda vár utána. Az utolsó 2,5 óra pokoli volt, tényleg nem voltam magamnál, de megéri! Bármennyire is fáj megéri! Mindig azt mondom, hogy az elsőtől féltem, mert nem tudtam mi vár rám, a másodiktól meg azért, mert tudom. Alig várom a következő babámat, a terhességet, a szülést, mindent, mert hihetetlen boldogságot ad a Gyermeked. Megértem a félelmed, de hidd el ügyes leszel, menni fog:).