Nagyvaros kontra kisvaros 1-2 kicsi gyerekkel?

Természetesen az első lehetőséget. Sokra mész a nyugodt környezeteddel meg a kerteddel, ha fejenként naponta 2 órát autózol a munkába, ami azt jelenti, hogy alsóhangon 10 órát vagy távol (!). A kertedet nem is látod az év nagy részében.

Iskola olyan, amilyen: és ha nem jó, nem válik be, stb? Mi van, ha valamelyik gyerek fejlesztésre szorul?

A második esetben minden és mindenki közel, ami és aki fontos, és nem kell utazni a melóba, hanem lehet élni stb.

Az ember mindig az életviteléhez választ lakó helyet, így nektek az első való. Aztán majd idővel lehet nyaralót venni vagy nyugdíjasként/felnőtt gyerekekkel kiköltözni messzire.

A legrosszabb választás a másodikat választani, a későbbi költözés reményében. Az alábbiak miatt:

1, sokkal kevesebbet fog érni, mint amennyiért vehette majd

2, ki tudja, hogy el tudjátok-e adni és mennyi idő alatt?

3, A két kisgyerekkel te ülsz a falusi házban, apa meg hülyére melózza magát, és minden nap legalább 10 órát van távol. Sem titeket nem lát, sem a kertet nem élvezi. A gyerekek nincsenek eleget az apjukkal.

Én többet lakom az 1. variációnak megfelelő panelban mint az arborétumhoz hasonlító szülői házban. Például a kényelem miatt. Vagy mert boltok sokaságából lehet válogatni. Persze valójában a szabad természettel körülvett szülői házban érzem jobban magam, de ahogy előttem írták, az ember az életmódhoz választ lakhelyet. A természetes környezetről Bütyök is megmondja a tutit:

https://www.youtube.com/watch?v=IgIJuAGju3I

Szerintem a kisvárosból ingázással apa szívna a legtöbbet, főleg nyáron a Balaton felé a dugóban vagy járhat vonattal, de akkor ahhoz kell alkalmazkodni és az is sokszor késik. A menetidőbe, költségekbe meg bele kell számolni a parkolóhely-keresést, városi közlekedést is. Más szempontokból - amennyiben a kiszemelt kisvárosnak van az ott lakók szerint is jó orvosi ellátása, boltjai, bölcsije, ovija, sulija - szerintem sokkal élhetőbb, egészségesebb.

De ha szerinted "a legtöbb dolog messze van" és apa is, akkor nagyon nehéz lesz, hogy egyszerre mozogjatok akár csak egy bevásárlás vagy különóra kedvéért. Mire a gyerekek gimisek lesznek, viszont már rég külön és talpraesettebben fognak közlekedni.