Szerintetek irreális elvárás baratoktól, baratnőktől, hogy ha látni akarjak a gyereket is, akkor jöjjenek el hozzánk látogatóba, ne kávézókban, éttermekben találkozzunk?

És úgy nem lenne jó nekik, hogy átmegy hozzátok, babázik, míg elkészülsz, aztán utána ketten mentek valahova? Értem, hogy látni akarja a gyereket, de azért nincs ebben semmi meglepő, egy 16 hónapos nem fog ott üldögélni mint egy dísztárgy, hogy ti jól el legyetek, főleg valami izgalmas új helyen. Aki meg ilyet ír, hogy 20-30 percig el kell legyen egy keksszel, annak egyrészt van 16 hónapos gyereke, meg szociális élete is? Ha én kimozdulok a barátnőmmel, akkor nem 20-30 percet akarok vele lenni meg dumálni valahol, szóval egy csajos délutános program szempontjából nem sokat oszt vagy szoroz, hogy mondjuk 2-3 órából (minimum) esetleg el van a gyerek 20 percet egy csomag keksszel, de persze nem kell meglepődni azon se, ha nincs el annyit. Nekem a park meg a játszótér is kicsit olyan, hogy mikor felnőttes dologra akarok koncentrálni, akkor nem épp a gyereket akarom kísérgetni, meg terelgetni meg magyarázni neki, márpedig mióta megy, azóta szerencsétlen megy is, tök boldog és nem fog szépen üldögélni, hogy mi nyugodtan csacsogjunk...

Nekem 2 és fél éves a kisfiam, segítségem nincs, senki nem tud rá vigyázni, apja külföldön dolgozik. Gyerektelen barátnővel több mint egy éve nem találkoztam, mivel egyik sem érti meg, hogy nem tudok beülni egy kávézóba órákra csacsogni.Gyerekes barátokkal pedig játszótér vagy játszóház. Változik a fontossági sorrend, alkalmazkodni kell.