Hogy kellene az ilyent jól lereagálni?
9 hónapos babámmal mostanában kezdtünk játszótérre járni és nem tudom, mi a szokás. Beültünk a homokozóba, beszélgettünk ismerőssel. Közben egy mellettünk játszó 4-5 év körüli kislány eléggé egyértelművé tette, hogy nem adja kölcsön senkinek a játékait. Az én kislányom odafordult és megfogta az egyik játékát, elettem tőle, de ezt megismételte és nem voltam elég gyors, a nagyobb lány odaugrott elvette tőle a játékot és rákiabált hogy NEM. Az én lányom megijedt és elkezdett nagyon sírni. Belőlem előtört az anyatigris és rákiabáltam a kislányra hogy miért kell egy pici babát megijeszteni, nem akarjuk elvenni a játékát. A mellettünk lévő szülők bámultak rám csodálkozva, a kislány nagymamája meg távolabb ült és szó nélkül végignézte az egészet.
Tudom, nem kéne túlreagálni meg rászólni első nap más gyerekére, pláne kiabálni vele, de úgy gondolom, egy ekkora gyerek észrevehetné már, hogy babát nem bántunk, nem ijesztjük meg. Ilyesmiket hogy kellene helyesen kezelni?
Nem bántotta a babád a kislány. Azt meg nem kéne még tudnia, hogy mitől ijed meg. Főleg, mert ő is épp megijedt, elvesztette a játékát.
Nem voltál még játszótéren, mondjuk a te gyereked nem is való még oda, de azt azért tudhatnád, hogy más gyerekére nem kiabálunk. Én pl a sajátomra sem, és ha ezt az én gyerekemmel csináltad volna, n tetted volna zsebre, amit kapsz.
amikor én itt megkérdeztem, mekkora volt a baba, mikor kezdtek játszóra járni vele, nagyrészt ülni tudást, illetve 8-9 hónapot írtak, mert akkor már tud ülni a homokban és hintázni. Ugyanakkor itt meg szerintetek egy 9 hós nem való a játszóra...
Kérdező, valószínűleg ugyan ezt tettem volna, csak nem emelt hangnemmel. Sajnos én is nehezen kezelem ezeket a helyzeteket, mert ez pontosan olyan, ahol a gyerekhez tartozó felnőttnek kéne odalépni, nem a másik gyerek szülőjének dolga lenne. Itt is írta valaki, hogy az ő gyereke a csúnya nézést pofánröhögi, míg másnak ha csúnyán nézel rá, már nyílik a bicska a zsebében, és nem nehéz pont nem a megfelelő reakciót elővenni, nem tudhatjuk melyik szülő milyen...
Csak kérdezem, akinek nagyobb gyerekük is van, nem is járnak játszótérre, míg a kicsi egy éves, másfél vagy nem tudom, "játszótérre való" lesz?
Mi járunk a nyolc honapost nem hagyom otthon egyedül, ha a nagy játszani szeretne, de figyelek a kicsire, mert könnyen elsodorják, megutik véletlenül.
A kislánnyal kezdhetted volna úgy, mikor láttad, hogy a kicsi nyulkalni akar, h elbeszelgetsz vele, nézd, ő még pici baba, megnezhetne esetleg a gyönyörű lapátodat, homokozóformádat? Cserébe nyugodtan megmutathattad volna vmelyik saját játékot.
Ha nem a válasz, azt is el kell fogadni, akkor odébb viszed a kicsit, felesleges feszültséget okozni.
Utolsó: vagy a kérdező fel merte emelni a fejét egy pilanatra, mert nem gondolja hogy abból áll az élet,hogy meredten bámulom a gyerekem.
Amúgy szerintem nem kellen felhozni hogy hányadik gyerek, mert a többgyerekesek se a sokadikkal kezdték, hanem az elsővel.
Ismétlem, én sem tartom jó ötletnek a kiabálást, ezért is szólt úgy a kérdés hogy hogy lehetne helyesen reagálni. Nyilván a játszóterezést is ki kell tapasztalnunk, ugyanúgy mint minden mást is.
Az megvan, hogy hajszálra UGYANAZT csináltad, mint a kislány, csak az a gáz, hogy felnőtt nő vagy :D
Úgy gondolom azért egy ekkora felnőtt észrevehetné már, hogy egy kisgyereket nem bántunk és nem ijesztünk meg ok nélkül.
Érdekes válaszok.
Egy 4 évesnek IGENIS tudnia kell h babákat nem bántunk. Ezt valamiért nem tanulta meg a kislány. Mondjuk kiabálnod nem kellett volna. Lehettél volna határozott anélkül is. Kezdő szülő vagy, ennyi belefér. Legközelebb majd jobban figyelsz. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!