A gyerek (ek) megszületése óta változott a pároddal a kapcsolatod?

Második babónk fog pár hét múlva világra jönni, a "nagy" 22 hónapos. Esténként, ha elalszik a leányzó, igyekszünk kicsit együtt lenni, megbeszélni a dolgainkat. Sokszor egyszerűen bemászok a párom mellé a kádba, amikor fürdik, ott beszélgetünk, ez mindkettőnknek jólesik.

Szerintem egy alapvetően jó kapcsolatot csak még inkább összetart a baba - legalábbis mi ezt tapasztaljuk. Nálunk is vannak persze veszekedések is - gondolom, ez minden családban előfordul - de meg kell oldani a problémákat, hiszen a gyerekeinknek apára és anyára is szükségük van.

Ha tehetjük, hétvégén csinálunk közös programot - ma pl. elmegyünk egyet kirándulni. Nem messzire, nem drága dolgokra kell gondolni, de pl. közel a Mátra, felautózunk, sétálunk egyet valami szép helyen, viszünk szendvicseket, gyakorlatilag csak a benzinbe kerül, mégis jó kis program.

Biztosan nehezebb neked két picivel, mint egyel - hamarosan megtudom én is :-) - de azért egy hároméves már elég értelmes, sőt, amikor a lányom volt másfél éves, már vele se volt gond, eljátszott. Gondolom, a két gyerek egymást is szórakoztatja időnként, nem? Esetleg a nagyobb nem jár oviba? Mindenesetre valahol hiba van a szervezésben, ha te estére már kivagy, ahogy írod. Talán meg kellene próbálni a napi rutinon változtatni, hátha az segítene.

Végülis minden olyan, mint régen, persze csak az érzelmi dolgok.

Viszont ami rettenetesen dühít, hogy tudja, hogy egész héten csak sétálni megyünk ki, de az sem valami nagy kaland, mert itt nincs semmi nézni való, mégsem érdekli, hogy hétvégén szeretnék kicsit más környezetben lenni.

Végülis anyósomékon kívül sehova nem járunk és ettől már kezdek kiakadni.

De ezen kívül mondhatjuk, hogy csend és rend van a kapcsolatunkban.

szia,

mi most kezdünk kimászni a "gödörből", a helyzet ugyan az (volt), mint nálatok, csak nekünk egy kisfiunk van, aki 18 hónapos. el laposodtak a dolgok, nem szántunk egymásra elég időt, csak úgy el voltunk egymás mellett. először is megbeszéltük, aztán most azon vagyunk, hogy feldobjuk a dolgokat. mint szexuális, mint érzelmi téren. kicsit többet próbálunk ketten lenni, én sokkal türelmesebb kell, hogy legyek, a férjem pedig kevésbé "idegbeteg"... igyekszünk többször együtt lenni testi értelemben is, mert mi ezt is kicsit elhanyagoltuk. kimozdulunk több alkalommal családostól és elküldtem apánkat kikapcsolódni a barátaival is, én meg csaptam egy csajos estét és jól kipletykáltuk a dolgokat :) szerintem odafigyeléssel minden megoldható!! remélem, a jó úton járunk, hiszen szeretjük egymást!! nektek is a legjobbakat kívánom!!

Ági