Miért van az, hogy vannak párok, akik az első gyerek megszületése után nemsokkal elválnak?

Nem illenek össze, a gyerek pedig katalizátorként gyorsabban előhozza a súrlódási lehetőségeket.

A gyerem megszületésével más minőségbe kerül a kapcsolat, akik nem tudják ezt "meglépni" és váltnai, azok szétmennek, akik meglépik, azoknál elmélyül a kapcsolat. Ez a meglépés jelent önfeladást, áldozathozatalt, a másikra való odafigyelést, de persze csak egy szintig, mert az embernek magával is fogalkoznia és törődnie kell. Ezt a középutat kell megtalálni mindkettőnek, különben nehéz.

Mert hiába "készül" fel az ember a baba érkezésére, el sem tudja valójában képzelni, hogy mekkora változást hoz az életébe. Nem tudja előre felmérni, hogy mekkora áldozatokkal jár. Ez különösen a férfiaknak okoz gondot. Sajnos nálunk is ez lett. Hiába terveztük a babát, "készültünk rá", különösen párom, mert ő nagyon vágyott rá, mégis kiderült, hogy agyilag, érzelmileg egyáltalán nem érett meg az apaságra :( Nem tudta elfogadni, feldolgozni hogy különösen az első időszakban háttérbe szorult, már nem ő volt az első. Nem tudta megérteni, hogy miért kell változtatni dolgokon, lemondani és hasonlók. Arról nem is beszélve, hogy hiába töri magát szegény friss anyuka, csak nem tud annyit tenni a külsejéért, ott vannak a plusz kilók, a kialvatlanság és társai. Vannak akik meg tudnak birkózni ezekkel és felnőnek a feladathoz, mások sajnos nem :(

mert hamar jön a baba,keveset éltek együtt.

Igen, nagyon jól mondjátok, ez valóban így van. Nálunk tényleg elég "hamar" jött a baba, annak ellenére, hogy tervezett volt. Mégis úgy voltunk vele, hogy úgysem fog elsőre megfoganni....na ja :) Most volt 1 éves :) Utólag derült ki, hogy már az esküvőn is velünk volt....

Mert egy siro kisbaba rengeteg stresszel jar, foleg az elso idokben, amikor azt sem tudod, hogy vajon miert is sir szegeny. Altalaban a szexbe is nehez visszarazodni. Viszont egy eros kapcsolat mindent tulel, csak mindket felnek eleg energiat kell beleolnie, megha ez egy gyerek mellet picit nehezebb is.

Addig gondtalan szerelmespárból egyszer csak felelősségteljes szülők lesznek, amit nehéz feldolgozni. Sok oka lehet, egyrészt a férfi nagyon sokszor háttérbe kerül, jobban, mint az indokolt lenne, anyuka csak és kizárólag a gyerekkel foglalkozik, se a párjával, se önmagával. A férfiak egy darabig megértőek, de csalódnak, mert nem így képzelték el a dolgot. Nagyon vigyázni kell ilyenkor az érzéseikre. Anyuka úgy érzi, nem támogatja eléggé a párja, nem érti meg, hogy most a gyerek fontosabb. Nehéz megtalálni az arany középutat, de soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy gyerekkel is maradjunk szerelmespár, egy nő és egy férfi. Szerintem sokan ezt elfelejtik. Vannak persze éretlen férfiak, akiknek szimplán a gyerekkel jött felelősség és gondok nem tetszenek, és lelépnek, de remélem ez a ritkább.