21 évesen szerintetek nagyon korai apává válni?

Nem az életkor határozza meg, hanem a gondolkodásod.

Lehetsz jó apa Te 21 évesen is, de lehetsz rossz 30 évesen is. Ha igy nézzük akkor nem korai a 21....

ez naaagyon sok dologtól függ.

ismerek szar apát, aki 37 volt, amikor gyereke született, és remek apát, aki 22 éves volt a fia születésekor

Osztom az előttem szólok véleményét, ezt így nem lehet meghatározni.

Ismerek egy férfit aki 18 volt, amikor született az 1. gyereke, minta apa.

Apósom nagyon rossz apa volt 21 évesen, de nagyon jó nagypapa lett 50 évesen.

De ez nem kortól függ, hanem személyiségtől.

Nemcsak személyiségtől, egzisztenciától is függ. Olyan könnyen kijelentik ezt egyesek, mintha a híd alatt a segíjkére is lehetne szülni, mert ott is van szeretet...

A barátnőddel együtt van stabil munkaviszonyotok, elégséges jövedelmetek, tartalékotok és normális lakhatásotok, hosszú távú terveitek, vágytok a gyerekre? Akkor nem, nem korai.

Szakma nélküli mamahotelezők vagytok, vagy éppen kollégista egyetemisták? Becsúszott a gyerek egy rosszul elsült kiugrásnál vagy a barátnő felejtette el a tablettát? Igen, nagyon korai így apává válni.

Ez nem (csak) az életkoron múlik. Van állandó munkahelyed? Munka után lesz még energiád a családoddal foglalkozni? Képes leszel akkor is felelősségteljesen viselkedni, amikor fáradt vagy, amikor úgy érzed, hogy mindenki hagyjon békén, amikor semmi kedved éppen semmihez? Képes vagy azt elfogadni, hogy szülőként te leszel két szeméy közül az egyik, aki a gyereknek például szolgál? (értsd: ha pl. te csúnyán beszélsz, azt ő is eltanulja, ha te sportolsz, neki is valószínűleg fontos lesz, stb.) Képes vagy hátrébb sorolni a saját hobbijaidat annak érdekében, hogy időt tölts a gyerekeddel?

Mert többek közt erről szól az apaság. Készen állhatsz erre 21 évesen is, de ne legyenek illúzióid: szülőnek lenni nagyon jó dolog, de egyben kő kemény meló is.

Elmondaná valaki, hogy miért pontozták le a válaszomat? (8-as vagyok) Tán a jó apa/anya fogalmába beletartozik az is, hogy megteremti a szükséges anyagiakat, nem? Már bocs, de aki így gondolja, az vagy nem nevelt még gyereket és nem ismeri a kő kemény anyagi vonzatát a születéstől kezdve az életben való elindulásig, vagy totálisan igénytelen arra, hogy milyen cipője lesz a gyereknek, mehet-e kirándulni, élményeket szerezni, fog-e tudni zenét tanulni, sportolni, el fognak-e tudni indulni az életben egy kis útravalóval stb.

Ismerem a mostani 18-22 éves korosztályt, és elvétve van olyan tudatos lány/fiú közöttük, aki komoly formában építi az életét, és 20 éves korára valamiféle egzisztenciát kiépít, ami alkalmas a gyerekvállalásra. Sőt, gyakrabban látom azt, hogy anyuci-apuci pénzén csüng, önállósodás kilátásban sincs, a jogaival nagyon tisztában van, és életében semmiért nem tudott és akart küzdeni. Láttam kivételt, de sajnos ők is csak kivételek, bármennyire is jó szülők...