17-18 evesen semmi segitseg nelkul megtartanátok egy babat?

Mindig van segítség, ha nem a család,akkor vannak erre specializálódott szervezetek. Ráadásul minden csak átmeneti. Rossz anyagi háttérből is fel lehet jutni egy jobb szintre, de a gazdagság sem garancia, az sem tart örökké.

A boldogság meg nem pénzen múlik. Nekem boldog gyermekkorom volt- annak ellenére, hogy volt pár nehézségünk. Nem cserélnék senkivel, s örülök, hogy anyu nem vetetett el mindenféle álindokkal (bár majdnem, de mégsem! :-D). Öreg házban laktunk, előfordult, hogy kiesett a fűtés és meleg víz. Semmi bajom, strapabíró nő lett belőlem. Sokszor használt ruhákat hordtam (persze tiszta, jó állapotban lévőket). Zavart ez talán bárkit is? Nem, engem sem, tudtam értékelni mindent, amim van, senki sem tudta, hogy nem újonnan vettük.

Igaz, volt egy egyszerű kis autónk, de a legtöbb helyre gyalog jártunk - ez sem ártott meg :-)

A pénz sosem lehet indok egy kis ártatlan élet kioltására.

Margóra: Egyébként a női szervezet ebben a korban a legalkalmasabb a baba kihordására és világra hozására, sokkal gyorsabban regenerálódik a szervezet és sokkal fittebb egy fiatal kismama.

"Egyébként a női szervezet ebben a korban a legalkalmasabb a baba kihordására és világra hozására"

Marhára nem. Már csak azért sem, mert a medence is csak (nem az azt borító zsírpárnára hanem a csontokra gondolok) 20-21 éves korra éri el a felnőttkori méretét.

Nem.

Ennyi idősen gondolom egy pár hónapos kapcsolatról van szó és a pasi is hasonló korú lehet, mint te.

Mennyi az esélye őszintén, hogy együtt maradtok és közösen nevelitek majd a gyereket?

Stabil felnőtt kapcsolatokat, házasságokat is teljesen fel szokott borítani egy gyerek érkezése, nemhogy egy gimis kapcsolatot.

Egyedül felnevelni meg piszok nehéz lenne, nagy eséllyel elvennék tőled a gyereket is. Magadat sem tudnád jelenleg eltartani, nemhogy magadat és még egy gyereket is.

Szóval én nagy valószínűséggel nem tartottam volna meg annyi idősen a babát.

Ha esetleg lenne egy stabil szülői háttér,szóval a szüleid segítenének mindenben, akkor elgondolkodtató.

De ha nem, akkor én nem rontanám el az egész életemet és a gyerekét is.

Te is tudod szerintem, hogy felnőtt, diplomás embereknek is nehezükre esik eltartani még magukat is, piszok drága lett az élet és a fizetések nagyon alacsonyak.

Egy 8 általánossal nagyon nehéz életed lenne és a gyereknek is.

Én szeretném, hogy a gyerekem amiatt nélkülözzön, mert felelőtlen voltam.

Persze tovább lehet tanulni gyerek mellett is, de ha semmi segítséged sincs, akkor nem látok rá reális esélyt sajnos..

Át kell gondolni, mérlegelni a lehetőségeket és a szüleiddel,családtagjaiddal is megbeszélni.

Számomra a barát nem lenne annyira mérvadó, főleg ha veled egykorú..Én tényleg nem alapoznék a segítségére.Nagy eséllyel nem úgy lesz ahogy most állítja.

Neked kell dönteni.

Tegyük fel a kérdést úgy, mintha a baba kérdezné:

Anyám megölnél engem nagy kínok közepette csak azért mert megijedtél a jöttömtől?

írj privátban, ismerek egy alapítványt, aki talál szállást és segít mindenben.

Mindenképpen tartsd meg a babát!

Már ver a szíve és téged szeret legjobban a világon.