Kismamák. Ti el szoktatok járni valahova kikapcsolódni?

Nem mindent lehet pénzért megvenni. Hiába ad meg neked mindent, amit "egyszerű" megadni, mert csak elmegy és megveszi, ettől te még nem vagy boldog, sőt, kimondottan magányos vagy.

Nem tudom, miket szoktál kérni, de kíváncsi lennék, ha megkérdezné, hogy egy új ruhát kérsz 20 ezerért vagy 1 óra sétát vele a tónál, akkor melyiket választanád...

Ez a mindent megvesz neked dolog csak látszattörődés, amihez erőfeszítést kéne tennie (pl. séta), ahhoz már nincs kedves és 1 hónapot kell könyörögnöd. Szerinted ez normális? Javaslom, ezt a hormonoktól függetlenül gondold át a következő 1-2 hétben, mert ha megszületik a babád, a problémák csak súlyosbodni fognak, mert - főleg ha első baba - azt fogod érezni, hogy teljesen magadra hagyott a gyerekkel és a gyerekkel járó fáradtsággal és új jellegű problémákkal.

Azt meg már meg se említem, hogy gyereket se lehet úgy nevelni, hogy mindent megvesz neki, de amúgy nem törődik vele, mert a gyerek is pont olyan boldogtalan lesz, mint te...

Hogy a kérdésedre is válaszoljak, nekem nincs igényem a bulizásra, nekem itthon művelhető hobbim van, és örülök, ha minél több időm jut rá. És én szeretek egyedül lenni valamiért. :) Viszont naponta e-mailezek a mindenórás barátnőmmel és gyakran beszélünk telefonon is.

Ha nincsenek anyagi problémáitok, szerintem te is gyakrabban beszélhetnél telefonon a te barátaiddal, bár igazából ez is csak félmegoldás, nem pótolja sem a személyes találkozást, sem a párodat, sem a családodat.

Miért nincs kimozdulási lehetőséged? Nincs lábad,busz,autó? Arról nem a férjed tehet hogy nincsenek barátaid,keress akkor.Most ő üljön a 4 fal között meló után mert te terhes vagy,és minden kínod van? Hát erről szól az anyaság,az ő élete annyiban változik,hogy otthon nem csak te várod majd hanem a gyerek,a tiéd meg úgy sacc/kb mindenben.Ha ezt nem dolgozod fel még most,akkor jön majd a szülés utáni depresszió.

Majd ha megszületik a baba akkor el kell járni baba klubba,játszóra,megbeszélni,hogy x időben a férjed vigyáz a gyerekre amíg te elmész kozmetikushoz pl,és akkor mész.De nem kell sajnáltatni magad mert abba mindenki belekeseredik.

Lehet kissé "agressziv" jellegű válaszokat kaptál eddig, de sajnos én is igazat adok az előttem szoloknak.

A gyerek megszületése után lesznek még csak az igazi konfliktusaitok.

Bocs.

Egy nagyon jó barátnőm pont emiatt vált el a férjétől tavaly. Megelégelte a dolgokat, mert az ő párja is azt hitte, hogy a pénzzel mindent el lehet intézni, és, hogy az elég egy kapcsolatban. Pedig az érzelmi- lelki része ilyenkor sokkal, de sokkal fontosabb.

Képzeld, mi teljesen fiatal pár vagyunk. Én 20, a párom 29. Terveztük a babát, és lassan már 6 hónapos lesz. Nem, nem függök a páromtól, sem anyagilag, sem érzemileg. Van érettségim, és szakmám, emellett pedig itthon tanulok. Vállalkozásunk van, ami közös!

Míg terhes voltam, rengeteget volt itthon velem, segített, mentünk ide-oda míg bírtam (sétálni, moziba, állatkertbe, vacsorázni, stb). Van, hogy minden ok nélkül meglep egy csokor virággal, a mai napig. Ha vásárolunk mondjuk egy szőnyeget (hogy a te példáddal éljek), azt közösen tettük, és megbeszéltük melyik legyen- milyen legyen. Elmegy ő is a barátaival kikapcsolódni, hol xboxozni, hol focizni. Nem balhéztam emiatt akkor sem mikor pocakos voltam, és most sem, ha itthon hagy a kicsivel egyedül. Miért nem? Mert ha én szeretnék kikapcsolódni, akkor nem legyint rám, hanem azt mondja, "oké, akkor holnap én vigyázok a kislányra". Így van időm elmenni fodrászhoz, szoláriumba, vagy meginni egy teát a barátnőimmel, miközben kibeszéljük az élet nagy dolgait. Ha épp nem ér rá, akkor nem azért mert a haverokkal lóg, és ők fontosabbak, hanem mert dolgozik, és bent van a munkahelyén. Ezt hívják kompromisszumnak.

Ami nálatok folyik az nem normális, és egyáltalán nem lesz jó vége. Mert majd ha megszületik a baba, és az éjjel közepén is ordítani fog, te leszel a hibás, mert ő nem tud aludni. Hidd el, lesz olyan nap amikor nem fogod tudni meleg étellel várni, mikor ő hazaér a munkából, mert egyszerűen örülsz ha élsz, és a gyereket eltudod látni. Akkor mit fog csinálni? Ez amit művel, az az önzőség tetőfoka, még ha te azt is mondod, hogy nem, mert megvesz mindent amit szemed-szád kíván. Ez csak az egyik fele. Az is önzőség ám, ha a te lelki bajaid levannak tojva, csak ő had menjen kikapcsolódni. Megvesz neked mindent, csak fogd be a szád, egészen konkrétan. De majd rájössz, ha szülés után is ugyanilyen könnyen otthon hagy, (márpedig otthon fog), és inkább a barátaival lóg, minthogy a kis családjával legyen.

En sem ertem, hogy miert kell ennyire rahagyatkozni a parodra!

Nincs egy buszmegallo a kozeledben amire fel lehetne szallni es elmenni vele a Pesten lako barataidhoz?

Vagy egyik nap kelj fel te is reggel koran, ulj be a parod melle a kocsiba es vigyen el teged is.(nem tudom merre dolgozik, de ha varosban akkor pl elcsavaroghatsz a varosban, aztan mikor megunod, szepen tomegkozlekedessel hazajossz)

Ne haragudj, de sosem ertettem azokat a noket akik ferfi nelkul keptelen akarmit is megcsinalni.

Mivel ilyen part fogtal ki, muszaj lesz a sajat labadra allni!!!

Es valoban a gyerkoc megszuletese utan ez csak rosszabb lesz, mivel akkor mar o is ott lesz, de ha nem akarsz megbolondulni a maganytol, muszaj lesz kimozdulnotok.

Egy baba nagyon nagy kapcsolatprobalo!

Az en, viszonylag stabil kapcsolatomat mindket gyermekunk megszuletese megingatta! Mindkettoe! Az elso 6 honap szerintem a vizvalaszto. Ennyi ido kell, ugy vettem eszre, h az apa megszokja az uj felallast,h o hatrebb lep a rangsorba. Ezt vagy sjkerul feldolgozniuk, vagy sajnos ott van vege az egesznek!

Sut a nap, kellemes az ido. Indulj el!

Képzeld az én férjem 24órát szokott dolgozni és utána csak egy napot van otthon és így mennek tovább a napok. Sőt volt olyan időszak, h 48órázot.Amikor otthon van 1100helyre kell mennie vagy a családtagnak segíteni akkor sose hagy egyedül még ha semmi kedvem sincs elmenni otthonról (mert semmi életkedvem sincs)akkor is mondja, h mennyek vele még ha segíteni se tudok neki akkor is nem akarja, h egyedül legyek és hiányzok neki még ha a furrás hangja miatt beszélgetni se tudunk akkor is jó érzés neki és nekem is, h a közelébe vagyok és a közelembe van.

Ha elmegyünk szórakozni akkor mindig együtt megyünk. Igaz amióta terhes vagyok usziba meg szaunázni nem járunk, de nagy erőkkel azon vagyok, h rá vegyem, h tartson egy pasis napott mennyen el a haverjaival. :) Amúgy ha úgy van kedve pár órát elmegy találkozni a haverokkal (ez kiis jár neki, h kikapcsolódjon) de bulizni nélkülem semmi pénzért nem menne. Igazat megvalva én se mennék nélküle.

Én ha a barátnőim rá érnek akkor elmegyünk beülni valahova meg inni valamit, vagy elmegyünk kajázni. Ez kb 2havonta van. Amúgy hetente 1x járok kismamajógára.

Ha beszélgetni szeretnék akkor felhívok valakit, vagy éppenséggel hívnak, h mi a helyzet mit csinálok.

Vannak napok amikor mehetnékem van, de nem ér rá senki akkor kimegyek sétálni egyedül vagy elbabrálok a virágaimmal az erkélyen.

Miért nem csináltok közös programot a férjeddel?

Nincsenek baratnoid?

Nincsenek szuleid, testvered, kolleganoid?

Nincs labad? :)

En abszolut nem a ferjemre tamaszkodom, baratnokkel, rokonokkak talalkozom, vasarolgatok, stb. Nem kell hozza sem a ferjem penze, sem az engedelye.

Egyutt is eljarkalunk, de nelkule is jovok-megyek, ha o pihenni akar inkabb.

Nem ertelek..

Miért ülsz otthon egyedül?

Menj el kismamatornára, kismamajógára, babaklubba, hordozósklubba, anyatejes klubba, szülésfelkészítőre stb.