Kismamák. Ti el szoktatok járni valahova kikapcsolódni?

Én azon csodálkozom, hogy a leírtak után felteszed a kérdést, más is sokat van egyedül?!

Mert itt a probléma az is, hogy nem érdekli az igényed, ha emlited neki, az hiszti. Hol és mikor tisztel téged ebben a kapcsolatban? Mikor jöhetnek a te vágyaid? MIután kibulizta magát?

Most azt hiszed, ha meglesz a baba, majd elfoglalod magad. De lelkileg..

De tudtam, hogy vedeni fogod☺

Tudod, ez is onzoseg, hogy o bulizik, mikozben te...

"Pl ő tegnap is ment a barátaival szórakozni, de én meg múltkor egy hónapig könyörögtem, hogy menjünk már le a tóra sétálni - oda csak kocsival tudunk lejutni és egy hónap könyörgés után sétálhattam egy órát."

tényleg mindent megtesz.

Nem tudom, nálunk ezeket nem a férjem veszi meg, hanem MI megvesszük, ha éppen megengedhetjük magunknak. És hogy megengedhetjük-e, azt én is pont olyan jól tudom, mint ő, nem az van, hogy én kinyitom a számat, és majd "apa" eldönti, hogy megvesszük-e.

Ti nagyon nem vagytok egyenrangú felek ebben a kapcsolatban, anyagilag és szociálisan is teljesen rá vagy utalva, és ha meglesz a baba, ez még rosszabb lesz.

Nem értem, miért véded. Ne haragudj, 37.hetes terhes vagy, bármikor beindulhat a szülés, ő meg bulizik. Írod, nincsen szomszédotok.

De ellenben mindent megvesz neked. Téged boldoggá tesz egy szőnyeg? Amit kiejtesz a szádon, megveszi. És hol a tisztelet meg az odaadás, ami alappillére egy kapcsolatnak? Nagyon nem egy malomban őröltök, ebből később nagy gondok lesznek. Hiába véded, hiába magyarázod meg, ez így nem normális..

Nekem már két hónapos a pici.

Igen, eljárok kikapcsolódni.

Például a férjemmel. Kendőbe kötöm a picit, és megyünk vásárolni, vagy sétálunk/kirándulunk babakocsival. Esetleg egyedül (csak babával) megyek a barátnőmhöz, neki is pici babája van, közös témát hamar találunk.

A párom barátai jönnek hétvégén, látni szeretnék a kicsit, és én is kedvelem őket, lesz egy kis beszélgetés. Magányos se vagyok.

Szőnyeget a neten rendeltem, ki is hozták. Páromnak is tetszett, látta előtte, de őszintén szólva pont nem érdekli a lakberendezés, azt csinálok, amit akarok.

Hidd el: nálatok nem az a baj, hogy most nem tudsz kikapcsolódni. Sokkal komolyabb a gond.

Egyébként a következő 14 évben hogy tervezed? Nem mész sehova? Mész, de viszed a gyereket? Ugyanis most megmondom, hogy a pasid nem fog rá vigyázni, és nem visz ki hamarabb kocsival a tóhoz, csak ha egy hónapig könyörögsz.

Felvázolom, mi vár rád:

Baba megszületik, lehetőleg mindig legyen csendben a gyerek, lehetőleg foglald le, eteted, fürdeted, ellátod, közben legyen megfőzve, mire hazaesik a munka hőse, tányérba kiszedve, mert ő fáradt, te meg egész nap otthon vagy, míg ő 12 órában robotol. Aludnia kell, mert neki jár, eszébe se jut, hogy a gyerek 24/48 óra. Ha összeveszel vele, megkapod, hogy te akartad a gyereket, babázz. Neki ki kell mozdulnia a barátokkal, mert ugye az neki is jár. Legyen rend és tisztaság, mert azért vagy otthon. Stb...estig tudnám sorolni, és ez így is lesz, csak még nem látod a fától az erdőt.

Az meg lemaradt, hogy egy egy hiszti után megint megvesz kilóra, kapsz a szőnyeg után egy új linóleumot, vagy hajszárítót, esetleg valami arannyal bevont ékszert, de még az is meglehet, hogy kiejed a szádon az extra kívánságot, és azt is megkapod, csak fogd be végre a szád.

és még azt is megkérdezed, hogy miért menjen sétálni? Nem sétálsz a babával eleget? miért nem? ez is a te hibád. igazából sajnállak. de nagyon.