Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » A legtöbb anya tényleg ennyire...

A legtöbb anya tényleg ennyire egoista?

Figyelt kérdés

Előrebocsátanám, hogy nem provokálni akarom a jónépet, de ezt a fajta gondolkodást képtelen vagyok megérteni.

Szóval, beszélgettem egy korombeli nővel, akinek van három gyereke, és váltig állította, hogy neki a porontyai sokkal fontosabbak, mint a férje. A magyarázata pedig erre az volt, hogy a gyerekeik mások, mivel annyira szükségük van rá: csak ő szoptathatta őket, ő tudta táplálni, ő tudta vigasztalni, ő tudta kielégíteni minden igényüket.

Itt van egy válasz is erről az oldalról: "mikor eloszor radmosolyog, vagy mondja, hogy anya, vagy valaki megbanzitta es CSAK TE tudod megvigasztalni, ahogy radnez, ahogy feltetel nelkul szeret es bizik benned, az mindenert karpotol majd."

Na szóval, nekem ez szimplán egoizmusnak tűnik. Hiszen nem számít nagyobb dolognak az, hogy ugyan a párunknak nincsen szüksége ránk, mégis minket választ, mellettünk van jóban/rosszban, minden rigolyánkkal együtt elfogad? A párválasztásunk az, ami 100%-osan a mi döntésünk, nem mellesleg ő az, aki életünk végéig velünk lesz, míg a gyerek jobb esetben elég hamar kirepül (már ha az egész életünk viszonylatában gondolkodunk), ezért szerintem egyértelmű, hogy a párunk a legfontosabb. De most itt nem is igazán erről szeretnék eszmecserét folytatni, mivel tudom, hogy az általános vélekedés az, hogy a gyerek a legfontosabb (vajon miért is van ennyi válás...), és egyenesen akasztanivalónak számít az, aki nem így gondolja; hanem inkább azt szeretném megtudni, hogy miért érez így a legtöbb nő? Miért van annyira szükségük arra az érzésre, hogy valaki ki van szolgáltatva nekik? Miért van arra igényük, hogy valakinek SZÜKSÉGESEK legyenek? És miért számít nagyobb eredménynek, hogy létrehoztál valakit, akinek szüksége van rád, mint az, hogy találtál valakit, akinek nincs szüksége rád, ennek ellenére veled marad?


2017. márc. 25. 17:10
1 2 3 4
 21/38 anonim ***** válasza:
81%

Kedves 20-as. Szerintem egyik sem.

1. Mindent megtettem a kapcsolatunkért a férjemmel, de nem működött és elhagytuk egymást.

2. Sose hagyom el a gyerekem!

2017. márc. 25. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/38 anonim ***** válasza:
79%
Kedves kérdező (és azok a válaszolók, akik egyetéretek vele) elmondjátok, hogyan kéne működnie a gyakorlatban annak a családnak, ahol szülők fontosabbak egymásnak, mint a gyerek?
2017. márc. 25. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/38 anonim ***** válasza:
68%
Ne legyenek a szülők fontosabbak, mint a gyerek, de legyenek fontosak a szülők egymásnak is.
2017. márc. 25. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/38 anonim ***** válasza:
27%
Nyilván, ez utóbbit szerintem senki nem vonja kétségbe.
2017. márc. 25. 21:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/38 anonim ***** válasza:
61%
Az hol egizmus hogy valakinek a gyereke az első? Pont hogy önzetlenség, mert nem a gyarlo igényeit(tars v a női énje)helyezi az anyaság elé
2017. márc. 25. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/38 anonim ***** válasza:
18%
Plusz h miert a kiszolgáltatott es nem a döntésképes fél az első, mert köztük az is különbség, hogy az utobbi döntessel vaaasztott teged összemerve másokkal a huspiacon, mig gyermeked feltétel nélkül szeret. Ha mérges vagy, ha ronda vagy, ha dagadt vagy, akkor is.
2017. márc. 25. 21:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/38 anonim ***** válasza:
37%

Én nem vagyok egoista, de ha vákasztanom kellene természetesen a fiamat választanám, nem a férjem. Még szerencse, hogy nem kell.

A szerelem jön megy, elmúlik, sok kapcsolat megromlik, de a gyerekem mindig a gyerekem marad.

Ez kicsit olyan mindent összeírtál ,de nincs igazság alapja téma.

Lehet ápolni egy kapcsolatot akkor is ,ha gyerek van. A kettő nem zárja ki egymást.

Az anyák nem egoisták, pont ellenkezőleg, sok mindent feláldoznak ,kezdetnek a testüket is például.

Amit a fiam iránt érzes az olyan mint a szerelem csak annak kb 1000szerese, és nem múlik el 2 év után, sőt sose múlik el, napról napra erősebb.

2017. márc. 25. 22:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/38 anonim ***** válasza:
27%

Választanom

Érzek

Bocs elírtam

2017. márc. 25. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/38 anonim ***** válasza:
78%
Szerintem senki sem ismeri az összes anyát, így azt sem tudja, hogy közülük hány egoista és hány nem (legtöbb-legkevesebb)...az egoista ember a saját érdekét mindenki érdeke elé helyezi, nem gondolom, hogy az anyák többségét ez jellemezné, sok gyerek nem érte volna meg a kisgyermekkort sem, ha ez így lenne. Az első időszakban ugyanis az anya félre kell tegye gyakorlatilag minden saját érdekét a pici érdekében. Ez valóban függő viszony (a magatehetetlen kisbaba értelemszerűen erősen függ a gondozójától). A későbbiekben persze a gyermeket meg kell tanítani arra, hogy nem ő a világ közepe és anyának is vannak szükségletei, de ez még mindig nem egoizmus. Az viszont nagyon nem egészséges, ha az anya mindenáron fenn akarja tartani a függő viszonyt, mert lubickol abban, hogy csakis tőle függ valaki. Mindennek van határa. Az anya-gyerek kapcsolat és az apa-gyerek kapcsolat alakulása sohasem lesz egyforma, hiszen a nő sokkal intenzívebben éli meg a terhesség létrejöttétől a gyermekvállalás minden szépségét és nyűgét. Azért az anyai szerepe mellett persze meg kell felelnie egyéb társadalmi szerepeinek is, hiszen pl. családon belül a társának is szüksége van rá. Elég nehéz mindezt egyensúlyba hozni.
2017. márc. 26. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/38 anonim ***** válasza:
50%

Nem a fontossági sorrendről van szó, és arról sem, hogy kit választanánk. Normális családban ez nem is kérdés. A normális, anyának való nő megteremti a tökéletes egyensúlyt, és felfogja, hogy a gyerek egy feladat, amit el kell végezni, de mellette megmarad az önállósága és az igénye a párjával való együttlétre. De rengeteg nő az agyát is kinyomja a gyerekkel együtt, minden percben a seggében van, levegőt venni is alig hagyja, 3 éves koráig ül vele otthon. Ez SEHOL nem szokás, és meg lehet nézni a külföldi gyerekeket és az ittenieket. Sokkal kiegyensúlyozottabbak, önállóak, itt még 4 évesen se mernek bilibe kakálni, rengeteg a viselkedészavaros, ADHD, vagy mi a tököm kölyök és felnőtt korára életképtelen ember, aki semmit nem mer megkérdezni a szüleitől. Külföldön élek, rengeteg család életébe belelátok a munkámnak köszönhetően.

Amikor a férj megkérdezi, hogy

-szívem, nem megyünk el két napra kikapcsolódni valahová?

Akkor nem azt kell válaszolni, hogy de, csak nézzünk olyan helyet, ahol a gyerek is jól érzi magát, mert nyilvánvalóan arra gondolt, hogy kettesben is szeretne már lenni a párjával. Mert ilyenkor az a kifogás, hogy dehát a gyerek csak velem van el, szüksége van rám. Vagy amikor beengedik a gyereket a közös ágyba, és alig győzik kitenni utána...Sorolhatnám. Ja, tudom, ti nem ilyenek vagytok. Lehet lepontozni nyugodtan.

2017. márc. 26. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!