Anyai ösztön? Mikor jön elő?

Én a 7-es vagyok, aki szintén császárral szült. Miért altattak?

Sajnálatos, hogy több óra elteltével kaptad meg a babát. Én ébren voltam a császár alatt, és amint összevarrtak, rögtön hozták a kisfiam, mert kértem, nem engedtem a tervemből, hogy szülés után azonnal szoptatni akartam. Császár után 20 perccel már szoptattam, órákat volt bent velünk a kisfiunk, a férjem segített a cicihez tenni. Gyönyörű volt. És tejem is hamar lett, és rengeteg volt. Mindkét gyermekemet szoptattam a császár után szinte azonnal.

Akkor lehet, hogy nálad ez is volt a probléma, hogy későn kaptad meg a babát, és az első szopi is csúszott időben. Sajnálom.

Nálam is idő kellett mindkét gyereknél mire bármilyen érzés kialakult irántuk, az ilyen anyai ösztön-féle dolgot így 3,5 év után sem érzem egyébként. Nem volt rózsaszín köd meg fú de jó babaillat életem értelme jajj meghalnék érted meg ilyenek... Igazán még mindig hihetetlen hogy nekem gyerekeim vannak.

Mindketten délelőtt születtek, az első babámat magamtól olyan este 7 körül vettem fel, annyira idegen volt, az egyik nővér is azt mondta hogy lehet azért ordít annyit mert érzi rajtam a dolgot. A második babát az elejétől "babusgattam", de nála sem voltak igazán érzések, inkább csak próbaltam "erőltetni" az együttlétet.. Persze mostmár szeretem őket, bár a nagy egy darabig megint eltávolodott tőlem, most kezd visszatérni (iszonyat apás).

Egyik ismerősöm volt úgy, hogy kb 3 hónapig ellátta a babát és ennyi, utána jött a mindent elsöprő szerelem

Nem tudom, hogy milyen ezen keresztül menni, de azt tudom, hogy 2 barátnőm is pontosan így érzett az elején, mint te. Az egyik barátnőm ráadásul már az utolsó hetekben is folyton azt momdogatta, hogy nem akar szülni, neki olyan jó úgy terhesen és még hónapokig is így maradna, ha lehetne. Mikor megszületett a babó, akkor meg sem akarta fogni, megkérte a szülésznőt, hogy ne adja oda neki, mert elfáradt a szülésben. Ez eléggé ijesztő volt, de van ilyen, sok nővel megtörténik, hogy elutasító a babával az elején. Mind a két barátnőmnek beletelt 2-3 hónapjába, hogy beinduljanak az érzelmek.

Egyébként pedig hidd el, hogy nem az anyai ösztönök hiányoznak belőled! Ha azok hiányoznának, akkor nem látnád el a babát és nem tudnád magadtól is, hogy mi a dolgod.

Az elsőnél én is éreztem ezt az ürességet.

Programcsászár volt harántfekvés miatt.

Semmi trauma nem volt, bár én kifejezetten vártam már a végét, mert nagyon kényelmetlen volt.

Durván letargiába estem, hogy nem jött az a nagybetűs ÉRZÉS, amiről annyit hallottam.

Hetek kellettek, mire kialakult.

A második gyereknél már fel voltam készülve erre, és sokkal könnyebb volt.

Bár a kórházból szívem szerint aznap mentem volna haza a nagylányhoz, mert majd megbolondultam úgy hiányzott.

A szoptatásra egy tipp:

Keress egy jó sorozatot, és pár napig fetrengj egy jót a kicsivel. Csak szoptass, hagyd cicin aludni, tojj a háztartásra :)

Ha nő a kereslet, akkor a kínálat is. plusz a kötődésben is segít.

Én minden növekedési ugrásnál ezt csináltam. Csodásan lustálkodós idők voltak! XD