8-4-ig dolgozó anyukák ti hogy bírjátok a gyermeketek nélkül?

A kisfiam oviba, a kislányom bölcsibe jár, én augusztusban mentem vissza dolgozni, Ők ősszel kezdték az ovit, bölcsit.

Az eleje nagyon nehéz volt, a beszoktatás idején majd megőrültem Nélkülük. Most már tudom, hogy elsősorban aggódtam Értük, hogy vajon jól vannak-e, nem sírnak-e, találnak-e kisbarátokat maguknak. Nagyon aggódtam.

A beszoktatás viszonylag gördülékenyen ment, kb. 1 hetes sírás volt mindkettejüknél. Azóta imádják az ovit, bölcsit, szinte repülnek a barátaikhoz, az óvónénihez, gondozónénihez. Én pedig most már szuperül érzem magam a munkahelyemen, már nem őrülök meg a hiányuktól. Természetesen délután már várom, hogy megölelhessem Őket, és a napom fénypontja, amikor otthon nekiállunk játszani vacsoráig. De megtörtént egy bizonyos fokig a leválás: Ők leváltak rólam egy picit, én leváltam Róluk egy picit. Ez természetes, így a jó.

Te mikor mentél vissza dolgozni? Ha még nagyon friss a változás, ne csodálkozz, hogy annyira hiányoznak! Változik majd ez, legalábbis csitul majd ez a vihar a lelkedben.