Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Akinek bölcsis/ovis a gyermek...

Akinek bölcsis/ovis a gyermek és dolgozik napközben, mikor oldja meg a házimunkát?

Figyelt kérdés
Kisfiam 2 éves múlt júliusban, bölcsibe jár. Én szeptember közepétől visszajöttem dolgozni. Négy után érek haza, kb. 1-másfél órát házimunkával töltök, amibe őt is igyekszem belevonni, ha éppen vevő rá. Lelkifurdalásom van, hogy nem vele játszom (többnyire csak arra van igénye, hogy üljek a szőnyegen és figyeljem), de a házimunkát is el kell végezni valamikor. Nem opció, hogy azután csináljak vmit, hogy ő elaludt, mert 10-nél előbb nem alszik el, sokszor együtt dőlünk ki. 5-től, fél 6-tól elalvásig teljesen az övé vagyok, de abban az egy-másfél órában tényleg muszáj vmit tenni-venni.
2016. okt. 26. 13:30
1 2 3 4
 31/34 anonim ***** válasza:
53%
Nézd, Kérdező! A 30-as kommentedben feltett kérdésedre az én válaszom: igen, szarul kell érezned magad, én legalábbis kutyaszarul érezném magam. Egész nap nem látom a gyerekeimet, egyik oviban, a másik bölcsiben. Én dolgozom. Fél 6 körül érünk haza minden nap. Számomra elképzelhetetlen, hogy a fürdésig fennmaradó időt kb. 1 órát ne Velük töltsem, hanem a konyhát pakoljam, előmossam a szennyest vagy éppen porszívózzak. Sőt, sokszor a kabátjainkat sem pakoljuk el, hanem ledobjuk a fotelbe, majd elpakolom, ha pancsiznak a gyerekek. Sőt, ha igénylik, pancsi közben sem pakolok, hanem beülök melléjük, és együtt pancsolunk egy jó nagyot. A napom fénypontja, amikor végre együtt lehetünk és nincs más dolgunk a játékon kívül. Pedig imádom a munkámat, totál leszív szellemileg, nem egy malmozás, mégis elsősorban anya és feleség vagyok, a gyermekeim és a férjem a legfontosabbak, a házimunka tényleg valahol a sor végén kullog. Szval nekem lenne lelkiismeret-furdalásom, de neked ne legyen! Éld úgy az életed, ahogy neked, nektek jó! Mi úgy vagyunk boldogak, hogy az együtt töltött időben kizárunk mindent, ami nem rólunk szól (már amennyire ez lehetséges ebben a világban). Ha te úgy vagy boldog, hogy az egész napos távollét után másfél órát házimunkázol és a kisgyermekednek azt tanítod, hogy foglalja le magát egyedül, akkor csináld úgy! Ne foglalkozz mással!
2016. okt. 26. 23:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/34 anonim ***** válasza:
49%

Szellemi munka ? Komoly?

Pancsiznak ahhh szornyu infantilis kifejezes egy felnott no szajabol

Ne legy gyerek a mindenem anyuka mert serul tole a gyerek

2016. okt. 27. 08:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/34 anonim ***** válasza:
10%
32-es! Volt valami komoly közlendőd a kommenteddel, vagy csak unatkoztál? 😁
2016. okt. 27. 09:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/34 anonim ***** válasza:
54%

"Hogy szarul kell-e ereznem magam amiatt h a hazimunkara szant idot a gyerekemtol veszem el."


Ésszerű keretek között mindenki végez házimunkát, hacsak nem milliomos. Neked a szüleid nem végeztek? Neheztelsz rájuk emiatt?

Szerintem szarabbul éreznéd magad, ha sose végeznél házimunkát, és megenne benneteket a retek. De még egyszer mondom, ha nektek, a család minden tagjának (a férjednek is!) fontos, hogy valóban családként funkcionáljatok, akkor megoldjátok, hogy tudjatok minőségi időt együtt tölteni, és ne csak anyarobotként működj, aki napközben dolgozik, onnan hazaesve meg rajta van a háztartás minden egyes feladata, amíg apa jelen sincs egyáltalán. Ilyen felállásban én is szarul érezném magam. Nálunk szerencsére a férjemnek is fontos, hogy tudjon a gyerekekkel lenni, és az is fontos neki, hogy én is tudjak velük lenni. Ezért is nem én végzek itthon mindent egyedül.

2016. okt. 27. 10:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!