Bocsi, ez biztos buta kérdés lesz, de szerintetek a kisgyerekek látják a szellemeket? Vagy valami természetfelettit?
Vagy szimplán csak arról van szó, hogy butáskodik? Esetleg túl nagy a fantáziája?
A kishúgom 3 éves és mostanában kezdte ezt csinálni, de már a hideg kiráz tőle, komolyan.
El kell mondanom, hogy nemrég költöztünk új házba, lehet, hogy ez is közrejátszik a viselkedésében, de én meg túl sok horrorfilmet láttam már és kezdek tényleg félni.
Csak pár példát írok.
Ülünk a nappaliban, legózok vele, és egyszer csak meredten elkezd bámulni a hátam mögé, mintha ott állna valaki. Hátranézek, de nincs mögöttem senki. Kérdezem, hogy "Mit nézel?" ő meg erre csak annyit mond, hogy "A bácsit." De nem áll mögöttem senki, ő meg konkrétan néz valakit, látom a kis szemén, ahogy fókuszál!!
És amúgy sem hiszem, hogy 3 évesen ilyet kitalál egy kisgyerek, de persze lehet, csak eddig ilyet nem csinált és ez már nekem egyre ijesztőbb!
Vagy múltkor pl valamelyik hétvégén kimentem vele játszani az udvarra, anyu bent főzött, erre a húgom hirtelen megáll és elkezd integetni a házba nevetve, de mikor kérdezem, hogy anyunak integet-e, akkor rázza a fejét, hogy nem, nem anyunak. Kérdeztem, hogy de akkor kinek? És akkor is elkezdte mondogatni, hogy csak a bácsinak int pápát...
Kérdeztem többször is, hogy milyen bácsiról beszél mindig, de ilyenkor vagy megvonja a vállát, vagy olyan is volt, hogy csak mutogatott egy pontra, mintha ő látná, hogy ott van "a bácsi", de én hiába nézek oda, nincs ott soha semmi sem.
Ez normális egy 3 éves kislánynál???
Anyunak már mondtam, és szerinte túlreagálom, de neki még sose említette a húgom a bácsit, mindig csak nekem mondja, ezért anya nem is vesz komolyan!
Múltkor kérdeztem a húgomtól, hogy anyunak miért nem mesél soha a bácsiról, erre azt mondta mosolyogva, hogy titok. Ne nézzetek bolondnak, légyszi, de a szőr is feláll ilyenkor a hátamon!
Szeretnék válaszokat kapni tőletek! A neten azt olvastam, hogy a kisgyerekek érzékenyek olyan dolgokra is, amit mi nem látunk. Mint ahogy pl az állatok előre megérzik a földrengést... lehetséges, hogy akkor a húgomnál is valami ilyesmiről van szó és lát olyan dolgokat, amiket mi nem?
Segítsetek, mert komolyan kikészülök!
13/L
válasza: válasza: válasza:Én nem igazán hiszek ilyen dolgokban. Illetve hát a szellemek létezését eddig se bizonyítani, se megcáfolni nem tudták, én meg jobban érzem magam, ha nem hiszek benne.
1,5 éves a kislányom, játszottunk a nappaliba, egyszer csak mutogat az üres sarokba, hogy "néni néni". Kicsit később is megkérdeztem, hol van a néni, ugyanoda mutatott újra. Bent a szobában mikor megkérdeztem később, akkor már csak rázta a fejét (gondolom azért hogy nincs itt a néni). Másnap már a szobában is rámutatott egy pontra, hogy néni. Számomra ez elég ijesztő.
Viszont azt nem tudhatom, hogy szellemet lát-e, vagy csak a fantáziája erősebb mint egy felnőtté. Sokszor a kicsi gyerekek olyan dolgokat is valóságnak hisznek amit csak elképzeltek vagy álmodtak. Pl. simán előfordulhat hogy egy 2 éves elképzel egy kék lovat, majd pár nap múlva már úgy mesél róla, hogy ő bizony tényleg játszott a kék lóval. Az ő fejükben ez valóság.
Van itt gyakorin valami spirituális témakör, én nem szoktam ott olvasgatni, de ott valószínűleg igant válaszolnának a "hívők" a kérdésedre.
válasza:szerintem is érzékenyebbek az ilyesmire.
Nálunk olyan volt, amikor még babák voltak az ikrek, hogy egyszerre kezdtek le nevetni a plafon felé a nagy semmire... bárkit is láttak, legalább örültek neki...
válasza:Fiam 4 éves, ő már nem csinál ilyet, de ő is mutatott az ágy mellé, hogy ott a néni. Meg mondta, hogy csúnya a szellem néni.
Lányom 2 éves, ő most kezdi. Múltkor mutatott az ágy mellé a szőnyegre, hogy ott ül a bácsi.
Olvastam egy csomó cikket ezzel kapcsolatban, van amelyik azt írja, hogy fantázia csupán, van amelyik szerinte tényleg látnak valamit.
A lényeg, hogy teljesen normális dolog ebben az életkorban. :)
válasza: válasza:*mármint a linkelt kérdésben az utolsó link
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..
válasza:a plafonra nevetős dolog nálunk is volt, csak úgy, hogy a babám tokasakadtából sírt, mert éhes volt, csináltam kapkodva a tápszert, elejtettem..., kezdhettem újra, tiszta ideg voltam, hogy ilyenkor történik minden rossz, erre hallom, hogy a gyermek a fuldokló sírásból átmegy nevetgélésbe, nevetésbe ..és gurgulázó hahotázós kacagásba...bementem a tejjel, a plafonon volt a szeme, aztán rámnézett, és csend...
vagy amikor szép lassan követett a szemével valamit a plafonon, ott ültem előtte, szép lassan jött lefelé a tekintete, és megállt Mellettem és nézett tovább mellém..
néha engem is a frász kerülgetett..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!