Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Akinek házassága vagy gyermeke...

Akinek házassága vagy gyermeke lett milyen volt az első randija a férjjel v apával? Igazábol engem az ilyen férfiak kezdeti hozzáállása érdekelne hogy már az elején "miről ismerhetők fel"?

Figyelt kérdés

Nagyon érdekelne maga a történet is szívesen venném :)


Mert én gyermeket családot szeretnék, nem pedig éveket kidobni olyanra aki csak hiteget es ugye nem szavakbol hanem tettekből látszik meg milyen a másik családcentrikus e avagy sem.(habár a gyerekkorábol is sokminden leszűrhető de most az első randi érdekelne)


Amugy olvastam egy olyat hogy az emberek többsége a másodikra nem emlékszik :) ez is igy lenne?


2016. júl. 17. 13:15
1 2 3
 11/24 anonim ***** válasza:
Nàlunk az eleje nehezen indult,aztán beindultak az események.Egy munka helyen dolgoztunk,először csak facen irogatott néha,aztán egyre gyakrabban,de személyesen sose beszéltünk bent a melóhelyen csak ment az egymásra vigyorgás.Aztán egyszer csak meghívott mekizni,utána megint maradt a beszélgetés facen.El is könyveltem magamban hogy ilyen tempóba úgy 50éves korunkra talàn az első csók is meglesz😃 Aztán elhívott hogy menjek vele el vásárolni,és haza felé megcsókolt.Ott megbeszéltük hogy csak alkalmi partnerek leszünk,ami elég jól ment is egy darabig,aztán jöttek a meghívások hétvégére,a meglepi vacsora stb. Átalakult minden napról napra,össze költöztünk,következő évben össze is házasodtunk,most 7hetes a kisfiunk :)
2016. júl. 17. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/24 anonim ***** válasza:
100%

első vagyok. pénteken ismerkedtünk meg, vasárnap hívott fel, hogy találkozzunk hétfőn. suli után találkoztunk is és beültünk egy kávézóba. arról beszélgettünk, hogy ki minek készül, mit tanul, mit sportol, vannak-e közös ismerőseink (akkor még nem volt fb :D )stb., aztán vagy egy órán keresztül csókolóztunk, majd hazamentünk :D

2 nap múlva a sulim előtt várt, azért ellógott az utolsó óráiról, hogy meglepjen, akkor bemutatott a barátainak :)

aztán rá egy évre bevitték katonának, akkor lett az, hogy mikor kimenője volt nem a szüleimhez, hanem hozzám jött abban a 1,5 napban, mikor leszerelt vettük észre, hogy együtt lakunk :D akkor érettségiztem.

szerintem ezután került csak szóba, hogy majd egyszer nagyon soká esetleg legyen gyerek.

egyébként mindig az volt, hogy ha olyan helyen voltunk ahol volt gyerek, hogy ő ment és homokozott, labdázott, rajzolt a gyerekekkel, így utólag már kamasz korunkban is sejthető volt, hogy imádja a gyerekeket :)

2016. júl. 17. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/24 A kérdező kommentje:

10

Ugy nagyjábol viszont lehet következtetni szerintem mert pl aki csak a kocsijával képes vagánykodni es első randin csak egy kocsikázt mutat fel olyanoktol szerintem nem lehet sokat várni


Jöhetnek még :)

2016. júl. 17. 13:52
 14/24 A kérdező kommentje:
*kocsikázást
2016. júl. 17. 13:53
 15/24 anonim ***** válasza:
A ferjemet ismerem 11 eve , de amikor megismertem meg gyerekek voltunk , de nem gondoltuk volna hogy valaha a sors egybehoz , mind 2 szerelmes par ... akkor is mar tetszettunk egymasnak , de csak gyerek szerelem volt , es kozben utanna ra 5 evre ,megint osszetalalkoztunk es megbeszeltunk egy randit , es ra 3 evre felesegul vett :) gyerek meg nincs .
2016. júl. 17. 14:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/24 anonim ***** válasza:

Neten ismertem meg a férjemet, mindketten 25 évesek voltunk. Az első randinkon elmentünk egy pubba, beszélgettünk, utána sétáltunk a városban. Semmi különös nem történt, csak egy jót beszélgettünk, emlékszem, mondott egy tök jó viccet is, öt év után is röhögök rajta :D Már nem nagyon tudom, hogy miről beszélgettünk, csak az maradt meg, hogy mondta, hogy munkából jön, azért van rajta nyakkendő, amúgy nem öltözik úgy, mint egy ügyvéd. Meg emlékszem, azt is mondta, hogy megkérné a kezemet, de még előbb el kell válnia, úgyhogy szerencsém van, megúsztam egyelőre. (Vicc volt természetesen.)

Egyébként tök általános dolgokról beszélgettünk, ki hova járt suliba, mit tanult, hol dolgozik/dolgozott eddig, hova szeret járni a másik szórakozni, milyen zenét szeret, kedvenc helyek a városban, ilyesmikről beszélgettünk. Nem az volt a lényeg, hogy miről, csak egyszerűen nagyon jó volt egymás társaságában lenni, jó volt a hangulat, egy hullámhosszon voltunk, ennyi.


Én a második randira jobban emlékszem, mint az elsőre, mert akkor filmet néztünk, és végig azt vártam, hogy megcsókol-e, vagy se, de végül nem mert :D Azóta is ezzel húzom az agyát néha :D

2016. júl. 17. 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/24 anonim ***** válasza:

Az én férjem az első randinkra el se jött. Úgyhogy ebből sokat nem lehetett volna kikövetkeztetni. Mi régebb óta ismertük egymást, mert munkatársak voltunk, és tulajdonképpen a randi sem volt szó szerint randi, csak egy sima "rég láttalak, összefuthatnánk valamelyik nap" jellegű találkozó. De elaludt, mert sokáig fent volt előző éjjel. Ráadásul a telefonja is rossz volt, a lakótársán (szintén kolléga volt korábban) keresztül értem el. Nagyon pipa voltam, de persze bocsánatot kért.

Kicsit később megint megbeszéltük, hogy találkozunk, az már jobban sikerült. Semmi különös nem volt, ittunk egy kávét, sétáltunk egy rövidet, ültünk a padon és sokat dumáltunk. Akkor már tudtuk, hogy lesz folytatás is, bár egyikünk sem akart még semmi komolyat. Csak azt erősítettük, ami már akkor megvolt, amikor együtt dolgoztunk: jól megértjük egymást és fizikailag is erősen vonzódunk a másikhoz.

A harmadik randi sem volt igazán randi, áthívott magukhoz egy laza beszélgetős délutánra. Ő, a lakótársa meg egy pár barátjuk is ott volt. Nekem nagyon pozitív volt, hogy bemutatott a barátainak, persze csak mint jó ismerőst, vagy már-már barátot, de mindenki tudta, hogy mi a lényeg. Azóta vagyunk együtt.

A családcentrikus természet ebből nem tudom, hogy jönne le, nekem az tetszett, hogy korrekten, mégis lazán viselkedett (kivéve az elmaradt találkozónál), bár én előtte is ilyennek ismertem meg. Akik korábban ismerték, azt mondták, hogy mellettem komolyodott meg igazán. Bár ki tudja, ebben mi játszott igazán szerepet: a kapcsolatunk vagy hogy közelebb volt már a harminchoz, mint a húszhoz. Talán mindkettő.

2016. júl. 17. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/24 anonim ***** válasza:

Hát,a mi kapcsolatunk egyetemen indult egy egyejszakas kalandnak...vagyis indult volna,rajtunk kivul allo okok miatt nem volt lehetosegunk az agyig jutni :) ezert jott az elso "randi",mert olyan jol ereztuk egymast,hogy be akartuk fejezni,amit elkezdtunk:D azota eltelt 10 év,3 gyerekunk van(nem,nem egybol teherbe estem,3 ev utan jott az elso) ...azt hiszem egy "eleg rosszul"sikerult egyejszakas kaland a miénk:)

Szoval ennyit arrol,hogy mire kovetkeztethetsz az elso randibol...

2016. júl. 17. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/24 anonim ***** válasza:
Mi már rég haverok voltunk, és megvolt a kémia is, csak mással jártam. Mikor a pasimmal szakítottam, elmentem hozzá "dumálni". Ittunk és szexeltünk, majd megbeszéltük, hogy nem lesz ebből semmi komoly, csak szex. 4 évvel később összeházasodtunk, lassan 3 éve vagyunk házasok, 1 éves a lányunk. Nem egy olyan sztori, amiből esküvő és gyerekekre gondolnál :D
2016. júl. 17. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/24 anonim ***** válasza:

19 evesen neten találkoztunk, eloszor félúton talalkoztunk egy kávézóba, o Pesten en Pécsett tanultam, ra egy évre Pesten osszekoltoztunk, következő évben megvettük az elso kozos lakásunkat 27 evesen jott az elso gyerkőc, iden 30 evesen pedig a masodik...


Egyfelekeppen gondolkodunk, szeretjük egymast, kialakult a gyerekvállalás, semmi tipikus Jelet nem kerestem benne

2016. júl. 17. 17:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!